Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Hetedik tanú Horváth Vilmos táblabíró úr, kaszaházi lakos, 34 esztendős, római katolikus, meghiteztetvén, valamint a következő tanúk, úgy ő is tulajdon szavaival ezen vallást tette: Az 1-re: Jelen volt. A 2-ra: Szólották e tárgy felett többen, nevezetesen Deák Ferenc (ki a kérdés mindkét oldalát fejtegette, egyik és másik részre szolgáló okokat elöladta, de még véleményét sem jelentette ki), Horváth János, Hertelendy Károly, Csány László, s több mások, kik véleményeket kijelentették. A 3-ra: A szólók minden egyes kifejezéseit elbeszélleni nem képes a tanú. Ami Csány László úr beszédjét illeti: a tanú mellette ülvén a szólónak, jól tudja, hogy beszédje oda volt intézve, hogy a fejedelem királyi széke elejbe választmány által több megyékkel együtt folyamodni vétek nem lehet, azért a megyének előbbi végzését következettség és törvényesség tekintetébül pártolta, hogy pedig Csány László úr a vallató pontokban felhozott ezen szavakat, hogy „a legvérengzőbb Tyrannus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek és felvilágosodottnak kigúnyolt 19. században történnek", éppen nem mondotta, úgy szinte a kormány tetteit „cégéres cinkosságoknak" nem nevezte, azt a tanú, hozzá közel ülvén és szavaira figyelmezvén, bizonyos tudományából határozottan vallja, sőt vallja még azt is, hogy Csány László úr a fejedelem személyérül mindenkor legmélyebb tisztelettel emlékezett. A 4-re: Csány László úr elöladott véleménye mellett ismételve szólott ugyan, de hogy azt makacsul nem vitatta, annyibul is bizonyosan vallja a tanú, mert világosan emlékezik, hogy tanácskozás közben Csány László úr kijelentette azt, hogy ő véleményét erőltetni senkire sem akarja. Azt is tudja a tanú, hogy Csány László úr javallottá, hogy a vármegye olyanokat nevezzen ezen küldöttséghez, kik a küldetést készek elfogadni. Azon kérdésre pedig; „minő értelemben mondattak ezek", megjegyzi a tanú, hogy mivel akkor, midőn 1836. esztendei október 3-i közgyűlésben választmány küldetett ki, mely a pesti ifjak ügyében Őfelségéhez járuljon, s ezen választmány november hónapban Bécsbe fel is ment, a kinevezett számos tagok közül sokan különbféle okoknál fogva elmaradtak, s így a választmány kevés tagokbul állott; másodízben, midőn a vármegye Pest vármegye levele következésében 1837. esztendei május 29-i közgyűlés, és így a Helytartótanácsnak tilalmazó parancsa előtt ismét választmány neveztetett ki, többen a kineveztetett tagok közül megkérdeztettek a gyűlés által, ha ugyan a küldetést elfogadják-e (nehogy a számos választmány kevés tagokra olvadjon), így tehát most a tilalmazó parancs után is ilyen célból, és ilyen értelemben volt téve Csány László úr javallata. Az 5-re: A gyűlés számos tagokból állott, kik emlékezhetnek ezek közül a kérdésbeli dolgokra, azt a tanú nem tudja. Nyolcadik tanú báró Puteány József úr, szigligeti lakos, 30 éves, római katolikus, meghiteztetvén, vallotta Az 1-re: Jelen volt. A 2-ra: Tudja a tanú, hogy a kérdezett tárgyban többen szólották, nevezetesen Deák Ferenc, Horváth János, Inkey Imre, Hertelendy Károly és Csány László táblabíró urak. Az egész beszédjeket, oly renddel, mint mondattak, a tanú elmondani nem tudja ugyan, de a tartott beszédekre figyelmezvén, azoknak értelmére, nemkülönben lényegesebb szavaira ahogy emlékezik, hite és lelkiismerete szerint vallhatja, és ennek következésében a 3-ra: Ezen pont alatt érdeklett kérdésekre bizonyos tudományábul vallja a tanú, hogy Csány úr sem oly értelmet, sem oly szavakat, melyek ezen kérdésben foglaltatnak, beszédjében fel nem hozott, és hogy sem a gyűlésekben, sem a privát társaságokban soha Molnár András: A Csány László ellen folytatott vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838) 261
