Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Soós László: A chlopy hadparancsot követő királyi kézirat létrejöttének körülményei és a Khuen-Héderváry-kormány bukása
A CHLOPY HADPARANCSOT KÖVETŐ KIRÁLYI KÉZIRAT LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI ÉS A KHUEN-HÉDERVÁRY-KORMÁNY BUKÁSA THE ORIGIN OF THE ROYAL DECREE FOLLOWING THE CHLOPY GENERAL ORDER AND THE FALL OF THE KHUEN-HÉDERVÁRY GOVERNMENT: In January, 1903 the bill aiming to increase the number of yearly military recruits was rejected by the parliamentary opposition. The reason: they would not consent any increase without making Hungarian the official language of the army. In order to reach this goal they started to obstruct the functioning of Parliament. The political crisis, which caused a lawless (exlex) position led to the fall of the Kálmán Széli Government. Károly Khuen- Héderváry, who formed his government after prolonged negotiations on 27th June in 1903 arrived at an agreement with Ferenc Kossuth, the leader of the opposing Independent Smallholder Party. They agreed that they would stop the parliamentary obstruction, if the new government presented a bill for the same number of recruits as the previous year, instead of increasing the number. Despite of the agreement most of the opposing representatives continued the obstruction, which led to the Khuen-Héderváry Government's resignation on 8th August, 1903. During the autumn military exercise held in September, Francis Joseph 1 of Austria — on the advice of his general staff — wished to close the debate with the so-called Chlopy general order regarding his soldiers. As it was interpreted in Budapest, this general order rejected every Hungarian national demand. This caused an uproar even in the governing party. After prolonged negotiations Prime Minister Khuen-Héderváry and his politicians were able to get Francis Joseph to issue a royal decree in order to moderate the negative effects of the general order in Hungary. Although the royal decree dated 22nd September temporarily restored the unity of the Liberal Party, the formation of the renewed Khuen-Héderváry Government and the ceasing of the obstruction would not be realised. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1898-ban lejáró (1889. évi) véderőtörvényének megújítására Edmund Krieghammer hadügyminiszter és Friedrich Beck-Rzi- kowsky vezérkari főnök már 1896-ban tervezetet készített, amelyben — a lakosság lélekszámának növekedésére tekintettel — az újonclétszám 50 ezer fővel történő emelését, valamint szervezeti reformok végrehajtását javasolták.1 A fenti mértékű újonclétszám növelését mind a bécsi, mind a budapesti kormány, különösen annak pénzügyi vonzata miatt, túlzottnak tartotta. Az ellenállást látva a hadügyminiszter 1899-ben már a fentinél kisebb mértékű újonclétszám emelési javaslatot terjesztett a közös minisztertanács elé, de a testület által támogatott előterjesztés, az osztrák parlament működésképtelensége miatt, az elkövetkező SOÓS LÁSZLÓ 1 Az 1889. évi törvény alapján a közös hadseregbe 103 000, a Landwehrbe 10 000, a magyar honvédségbe 12 000 újoncot soroztak be. A szervezeti átalakítás során a tüzérség technikai modernizációjára, a haditengerészet létszámának növelésére, a sorkatonai szolgálati időnek háromról kettő évre történő leszállítására került volna sor. Levéltári Közlemények, 81. (2010) 191-237.
