Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia Mindezek alapján a mai olvasó számára talán természetesnek tűnhetne, hogy ezekből a meglévő címerekből és színekből az 1912-1913 folyamán megalakuló albán állam jelképeit is könnyen ki lehetett választani. A kérdés azonban nem volt ilyen egyszerű. Egy közös jelkép kiválasztásához mindenképpen szükség van a közösség tagjai részéről egy konszenzusra. Ez az albánoknál nem állt rendelkezésre. A Balkán-háborúk idején ugyanis nem beszélhetünk modern értelemben vett albán nemzetről. A fennálló politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok miatt az albán népesség túlnyomó részének egy (új) nemzetállam gondolatával való azonosulás lehetetlen volt. Az albán nacionalizmus 1912 őszén csupán egy marginális csoport ügye volt, míg a többség a hagyományos lojalitás-rendszerekben (vallás, törzs-nemzetség, terület stb.) élt. Jellemző példa erre, hogy a függetlenség kikiáltásakor sem volt egyértelmű, hogy a proklamálás ünnepi pillanatában (1912. november 28.) milyen albán zászlót húzzanak fel a függetlenség kikiáltói.47 Thallóczy Lajost a független Albánia címerének, esetleg jelszavának (devise) megalkotására, illetve az ebben való közreműködésre Ismail Qemali48 és Eqrem Bej Vlora49 kérte fel. Megkereső leveleikben arra is kíváncsiak voltak, hogy van-e történelmi albán címer, illetve van-e az albán államiságnak önálló szimboliká- ja?50 47 „Am 28. November war nämlich mit jener typisch albanisch-orientalischen Sorglosigkeit das Hauptobjekt des Tages, »die Fahne« als Symbol der Souveränität, vergessen worden. Die meisten wußten überhaupt nicht, wie diese Fahne aussah. Kein Mensch hatte sie je gesehen oder gebraucht. Niemand besaß eine in Vloré. Ratlos blickten einander die großen Staatsgründer an. Da trat mein Freund Hydai Efendi vor und berichtete, daß im Schlafzimmer Ekrem Beys an der Bettwand eine albanische Fahne in einem schönen Rahmen aufgenagelt sei. Er fragte, ob man sie trotz der Abwesenheit des Besitzers nehmen könne. Ismail Bey willigte ein, und so wanderte die mir von Don Aladro Kastriota in Paris feierlich geschenkte Fahne ins Nebenhaus des Konaks in die Hände Ismail Beys, der sie Murat Bey Toptani mit dem Geheiß überreichte, sie zu hiessen, während er am Fenster daneben stand." Szintén sokat elárul a kor albánjairól az a két rövid reakció, amit a zászlófelvonás kapcsán az egyik szemtanú, Eqrem Bej Vlora megörökített: a zászló láttán az egyik helyi kádi mellett dolgozó albán egyházi jogtudós értetlenségének adott hangot, amiért a nemzeti jelképet nem Korán idézetek, hanem egy varjú díszítette [sic!]... A téren jelenlevő koszovói harcosok közül néhány, az eseményt követő napokban megdicsérte Eqrem Vlorát, amiért ezf a lobogót vonták fel albán zászlóként: „»Gut, gut habt ihr 'Wissenden' (also Gebildeten) getan, die Fahne des 'Bab Krali' (Vater König = Kaiser Franz Joseph) zu hissen, so wird uns der schuftige Serbe und der lausige Montenegriner nichts anhaben können.« Gefragt, wo sie den schwarzen Adler gesehen hätten, antworteten sie stolz: »Bei den Soldaten des Bab-Krali in Pazar'i Ri (Novipazar).«" VLORA, 1968-1973. Bd. II. 9-10. 48 Ismail Qemal Vlora (1844-1919), albán politikus és diplomata, „a függetlenség atyja". Előkelő családból származott, korán birodalmi szolgálatba lépett. Az ifjútörök mozgalom egyik legbefolyásosabb vezetője, parlamenti képviselő. Életéhez 1.: Kemal, 1920. 49 Eqrem Bej Vlora (1885-1964), albán politikus és diplomata, Ismail Qemal Vlora rokona. Eqrem Vlora osztrák-magyar költségen és támogatással végezte tanulmányait Bécsben. A két világháború között rövid ideig Albánia miniszterelnöke. A dualista államhoz, illetve az Osztrák Köztársasághoz haláláig lojális maradt. Életéhez 1.: VLORA, 1968-1973. 50 „1., Was ist die Geschichte unseres albanischen Adlers? [Barletius: sagt, dass Skanderbeg in seiner Fahne einen doppelköpfigen Adler (schwarz mit weissen Köpfen ) geführt hat]. Die griechische Geschichte erzählt dass auch Pyrrus einen Adler als Insignum gehabt haben soll. Die Epirotischen 181
