Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények mellé vejét, a nagy tudású humanistát, Gyalui Torda Zsigmondot rendelték a felső-magyarországi jövedelmek adminisztrálására.62 Az újabb fordulópont Thurzó Ferenc életében — aki 1553-ban a nyitrai püspökség mellé megkapta a szkalkai apátság javadalmát is63 — 1556 folyamán következett be. Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a Thurzók magyarországi főága veszélybe került, a kihalás fenyegeti. Hogyan is nézett ki ekkor a szerteágazó családfa? Ferenc testvére, György az olmützi püspöki aulában élt, magányosan. A másodunokatestvérek közül a senior, János szepesi ispán ugyancsak gyermektelen maradt, korban sem jött már számításba egy esetleges családalapításnál. A német-osztrák ágban — ahonnan Thurzó Elek kijelölte a továbböröklés esetleges várományosait — I. Bernát 1551-ben, II. Kristóf 1557-ben meghalt. Gyermekeik (II. Bernát, II. Kristóf, II. Szaniszló, II. Elek stb.) még fiatalok voltak, sorsuk bizonytalan. így az élete virágjában lévő Thurzó Ferencre várt az Elek végrendeletében meghatározott családi folyamatosság fenntartása. Aligha kétséges, hogy jól átgondolt és megtervezett lépésről volt szó, amelynek tétje a Thurzó család magyarországi továbbvitele lett. Ennek azonban nem csupán az volt a feltétele, hogy Thurzó Ferenc otthagyja az egyházi szolgálatot, a nyitrai püspökséget, hiszen ilyen lépés esetén, vagyon nélkül, tervei aligha voltak megvalósíthatók. így került sor arra, hogy főpap-társai között egyedülálló módon Ferdinánd királytól 1556. március 10-én Thurzó Ferenc engedélyt kapjon Árva várának és a hozzátartozó uradalomnak a zálogbirtokosoktól történő kiváltására. A vár és az uradalom eredetileg a bárók közé tartozó Kosztka-fivérek (Péter és Miklós) tulajdonában volt, akik Szapolyai János főkapitányaként vettek részt a polgárháborúban, mígnem Miklós 1534-ben Ferdinánd hűségére tért.64 Ekkor Dubovczky János (Jan Dubovec) kapta meg a birtokot, majd az 1546-ban a Magyar Kamara kezelésébe került, ahonnan Révay Ferencnek adták zálogba. Őt 1549-ben a sziléziai Sedlnitzky (Herr von Colditz) testvérek (Vencel és Albert) követték.65 Thurzó Ferenc azután 1556 tavaszán élete végéig 18 338 magyar forinton nemcsak magához válthatta az 1548-ban 139 portát, 60 „szegény" helyet (pauper) és 64 zsellért magába foglaló váruradalmat,66 de ígéretet kapott arra is, hogy ha elhagyja az egyházi rendet, és házasságot kötne,67 amelyből fia születne, akkor az uradalomnak ő is birtokában maradhat. Mindez azt jelentette, hogy 1556 tava“ GecsÉnyi, 2008/b. 480-482. 63 Libri regii. 4.473/f. sz. rekord. 64 Kosztka Miklós (Mikulás Kostka) és Jan Dubovec együtt kaptak 1534 szeptemberében indigená- tust. Pálffy, 2010.295. 65 ÖStA AVA FHKA HKA HFU RN 2. Föl. 98-119. 66 Árváról 1.: KUBINYI, 1890, főként 69-71. Az uradalom nagyságáról származó adatok: MAKSAY, 1990.1. köt. 118. 67 „... memorato Francisco Thurzó vita sua durante et ipsum statum suum et ordinem ecclesiasticum cui nondum initiatus esse dicitur mutante et matrimonium contrahente, post suum obitum filio suo, qui ex futura coniuge sua procreatus extabit, vita quod eius durante dedimus et contulimus et inscripsimus." Libri regii. 3.235. sz. rekord. 16
