Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények pította — nem volt több, mint az adott esetre hozott döntés.42 Igaz, hogy egy-egy az ebből az időből származó, Thurzóhoz intézett levél használta ezt a titulust („obrister Schatzmeister der Chron Hungern"43), ám mindez nem lehetett több a pillanatnyi helyzetnek megfelelő udvarias formulánál. A két kincstárnok 1548 őszéig tartó tevékenysége során, miként a hozzájuk intézett királyi leiratok mutatják, nem csupán az adó behajtásában, de a különböző kifizetésekben is tevékenykedett. Ez vélhetően megalapozta azt, hogy a Magyar Kamara mindinkább napirendre kerülő átszervezésénél figyelembe vegyék Thurzó Ferenc e téren szerzett tapasztalatait. Ez idő tájt ugyanis komoly feladatot jelentett a Habsburg- udvar számára a jövedelmek növelése érdekében megvalósítandó reformok végrehajtása, mindenekelőtt a pénzügyigazgatás rendezése (a kincstárra háramló birtokok kezelése, a harmincadok felügyelete, a hadiadó beszedése), illetve a Magyar Kamara hivatali rendjének újraszabályozása.44 A Magyar Kamara prefektusa 1537 óta Peregi Albert pécsi prépost, Ferdi- nánd király régi híve volt, aki számos politikai kérdésben is eljárt ura nevében.45 Peregi mellett olyan tisztviselők tevékenykedtek, akik széles látókörrel, humanista műveltséggel bírtak, és trónra lépése óta szolgálták uralkodójukat. Reicher- storffer György királyi tanácsos, Wernher György sárosi kapitány, Kisserényi Ferenc egykori kincstartó, majd kamarai számvevő és Péterváradi Balázs deák jászói prépost, kamarai pénztáros „mindenesként" oda mentek, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. A mindinkább széttagolt országban, a zilált politikai viszonyok közepette azonban megbízatásaik mellett kevés idejük maradt azoknak a problémáknak a megoldására, amelyektől a bevételek növekedését (elsősorban a törökellenes védelem növekvő költségeire) várhatták volna. Ilyenek voltak az adóbehajtás visszásságainak felszámolása, a harmincadok hivatalszerű működtetése, a visszaélések leleplezése. Számos olyan új kérdés is felmerült, amelyekre megfelelő választ kellett találni: a Magyar Kamara és az Udvari Kamara viszonya, a felső-magyarországi jövedelmek kezelése, a Magyar Királyság és az osztrák örökös tartományok közötti vámellenőrzés összehangolása, az oszmánok megszállta területekről érkező kereskedők közlekedése, új harmincadhivatalok felállítása, a megfelelő harmincadosok kiválasztása, a kincstárra háramlott birtokok, a gazdátlanná vált egyházi javak ügye stb. így a kamara tevékenysége valójában már Peregi idején is szétesőben volt. Történtek ugyan külön intézkedések a harmincad-igazgatás átszervezésére, a csempészés és a korrupció megakadályozására, a megyei adószedők szigorú elszámoltatására, felsejlettek a körvonalai a felső-magyarországi önálló jövedelemkezelésnek, ám « Mayer, 1915.195-196. 43 MOL E 196 Irregestrata. Ifj. Niklas Graf zu Salm und Neuburg Thurzó Ferenchez. 1548. június 10., illetve Losonczy István Thurzó Ferenchez. 1548. október 17. 44 A reformok ügyéről Kenyeres István adott újabban magyar és német nyelven egyaránt áttekintést: Kenyeres, 2003. 45 Életét Varga Szabolcs dolgozta fel, jelenleg még kéziratban lévő tanulmányában. 12
