Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - SZÜCS LÁSZLÓ: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben

Szűcs László: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása a összeeskűvési ügyben Nagy igen kedvezően nyilatkozott Vitz Béláról, akit kellemes tárgyalópartnernek tartott.

1

9 Nagy kisebb-nagyobb összegekkel támogatta a szerzetesrendeket. így pl. a máriagyüdi műemléknek nyilvánított ferencrendi templomnak 25 000 Ft-ot ajándékozott. Mindszenty és Győri József többször levélben kértek Nagytól szívességet. Főleg B-listázási, sváb kitelepítési ügyekben. Nagy ezeket igyekezett sürgősen, kedvezően elintézni. Név szerint nem emlékszem már, hogy kiket ajánlottak.

2

0 Nagy Ferenc különös gondot szentelt a zsidókkal való jó viszonyra. Többször hangsúlyozta, hogy az általánosságban polgári beállítottságú zsidóság a Kisgazdapártnak jelentékeny bázisa, mellyel komolyan törődni kell, annál is inkább, mert mint a nemzetközi zsidóság egyik része a világgazdaságban és a politikában jelentékeny szerepet játszik. Ezért igyekezett a magyarországi zsidóság vezetőin keresztül befolyását éreztetni és kéréseiket a lehetőség szerint teljesíteni. Elég jó viszonyban volt Stöckler Alajossal és Pahán(?) Elemérrel, akikkel több alkalommal tárgyalt.

2

1 Nagy Ferenc Varga Bélával való egyik beszélgetése során nem titkolta, sőt kihangsúlyozta, hogy a különböző felekezeteknek a párt politikájába való beállításának döntő jelentőséget tulajdonít és minden ilyen irányú lépést, kezdeményezést támogatni kell. Természetesen ebben a kérdésben primer szerep a gazdag zsidóságnak jutott, akik aztán Nagy Ferencet és pártját valóban maradéktalanul támogatták is. A sort Ullmann Györggyel és Perényi Istvánnal kell kezdenem.

2

2 Itt azonban az a tény, hogy az illető, nevezetesen ők zsidók-e vagy sem, már irreleváns. Hiszen ők és a következők a magyarországi nagytőke pregnáns képviselői. Ullmann nemcsak Nagy Ferencnek, de másoknak is kihangsúlyozta, hogy egyedül benne látja (Nagy Ferencben) azt a politikust, aki „a nemzetet a szörnyű kataklizmából ki tudja vezetni". Amikor arról volt szó, hogy a nagytőke támogassa a Kisgazdapártot, Ullmann és Perényi volt az, akik e tekintetben személyi súlyukat sikeresen latba vetették. [Sic!] Nagy Ferenc és közöttük számos beszél(1884-1948) katolikus főpap. 1939-től a kassai egyházmegye püspöke. 1945 februárjától a csehszlovák hatóságok eljárása miatt nem láthatta el főpapi feladatait. Hamvas Endre (1890-1970) római katolikus főpap. 1944 márciusától csanádi püspök, 1964 őszétől kalocsai érsek. Czapik Gyula (1887-1956) 1939-től veszprémi püspök, 1943-tól egri érsek. 1948-tól fokozottan alkalmazkodott a megváltozott politikai viszonyokhoz. 1

9 Vitz Béláról nem rendelkezünk további ismerettel. 2

0 Győri Józsefről nem rendelkezünk további ismerettel. 2

1 Stöckler Alajos és Pahán (Kochán?) Elemér, mindketten a zsidó hitközség vezetői voltak. 2

2 Ullmann György báró (1891-1961) 1913-tól a Magyar Általános Hitelbank munkatársa, 1918-tól cégvezetője, 1924-től ügyvezető igazgatója. 1945-től 1947 végéig a bank vezérigazgatója. 1945 márciusától az Országos Gazdasági Tanács tagja volt. A bankok államosítása után Nyugatra távozott. Perényi István (1892-?) 1911-től a Magyar Általános Hitelbank tisztviselője, 1922-től a bank cégvezetője, majd néhány éven át a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt. vezérigazgatója. 1930-tól 1947-ig újra a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának tagja, 1946-tól vezérigazgatóhelyettese. 1947-ben nyugdíjazták. 339