Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

SOÓS ISTVÁN VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821) ELECTIONS IN HUNGARY. ATTEMPTS TO "REFORM" THE SYSTEM OF COUNTY ELECTIONS (1810-1821): During the so called "edictal governance" (1812-1825) the already ambivalent relations of the Court in Vienna and the Hungarian Estates were made even tenser by royal decrees that interfered in county administration. The Vienna cabinet paid close attention to the re-elections of county leadership with special regard to the violent scenes taking place rather frequently on such occasions. The Government attempted to remedy the situation by enacting the so called "restoration decree" of 1819, which was renewed in 1821. According to the decree all persons with a right to vote had to vote one by one publicly. The study discusses these events, outlines the concepts and parliamentary debates aiming to "reform" the election system. The counties reacted to the decree in various ways. Some of them accepted it, others wanted to discuss it in Parliament, yet others gave voice to their reservations, but only very few complied with the decree's regulations. During the 1825-1827 Parliament the Estates managed to force the King to re-establish the old (acclamatory) system. A bécsi kormányzat és a rendek közötti közel másfél évtizeden át tartó meglehetősen ambivalens viszonyában jelentős feszültségeket keltettek részint a Magyar Királyság egészét érintő udvari rendeletek (a forgalomban lévő papírpénz drasztikus mérvű leértékelése, és értékstabilizálása, a különböző vámok arany- vagy ezüstpénzben fizetése, a borkereskedelem szabályozása, a kényszerű katonaállítások, a só árának többszöri emelése, a királyi kincstárra visszaszállt jószágoknak idegen kézre jutatása, egy, már törvényben is rögzített nemzeti katonai intézet felállításának elodázása, a magyar nyelv ügyének háttérbe szorítása, a külföldi lapok behozatalának tiltása, a sajtószabadság korlátozása stb.), részint pedig közvetlenül a vármegyék közigazgatásának megreformálását, megújítását célzó rendelkezések (a tisztújító közgyűlések lebonyolításának, a háziadó beszedésének módja, a közegészségi állapotok, a börtönviszonyok javítása stb.). A rendek az uralkodó és kormányzata által kiadott országos rendeletekben elsősorban az ország alkotmányának, továbbá a nemesi szabadságjogoknak az erőszakos megsértését sérelmezték. Azaz I. Ferenc országos jellegű ügyekben a rendek, illetve az országgyűlés megkérdezése nélkül rendelkezett. Az uralkodó és kormányzata hasonlóképpen járt el a vármegyei ügyekben is. A király közülük is elsődleges figyelmet szentelt a vármegyei építőszékek megújítására, különös tekintettel egyrészt arra, hogy a vármegyei restaurációkon mind gyakoribbá váltak az erőszakos, egyes esetekben tettlegességig fajuló tumultuózus jelenetek, valamint a korrupció, másrészt pedig arra, hogy a tiszti választások három évenkénti kötelező lebonyolítását az udvar által kinevezett főispánok számos alkalommal figyelmen kívül hagyták, elodázták vagy éppenséggel úgy oldották Levéltári Közlemények, 80. (2009) 65-156.