Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához

Schramek László Péter: Adalékok a megyei adókezelés 18. század eleji gyakorlatához hétéves gyerekeket is, 10 0 1730-ban viszont már csupán a 20 éves férfiakat és 16 éves nőket tüntették fel az adózók között. 10 1 Az összeírásokban a személyek mellett kivétel nélkül szerepelnek a gabona­félék, a szőlő, esetleg a főzeléknövények termesztésére utaló adatok és az állatál­lomány felmérése. A földműveléshez elengedhetetlenül szükségesek az igavo­nók, az állatok tartásához pedig a föld vagy annak termése, ezért ha mindkét vagyontárgyat megadóztatják, akkor a földműves kétszer fizetett a földműve­lésből vagy állattenyésztésből származó jövedelme után, ezért a 18. század végi vélemény szerint a dicális adórendszer a kettős adóztatást is megvalósította. 10 2 A közteherviselés sarkalatos kérdése volt, hogy ha a jobbágy nem csupán a lakóhelye szerint illetékes megyében rendelkezik földdel, akkor hol fizesse az ott megtermelt jövedelme utáni adót. A megyék ugyanis a területükön élő lakosok államnak járó kötelezettségeit igyekeztek minden eszközzel mérsékelni, aminek egyik eszköze lehetett az idegenek javainak és jövedelmének megadóztatása. A megyék e kérdésben eltérő állásponton voltak. A 17. század végi Tolna adót fizettetett a területén állatokat tartó idegenekkel. 10 3 Ezzel szemben Győr megye lakóinak más törvényhatóság területén fekvő javait és jövedelmét is összeíratta és megadóztatta. 10 4 Pest és a szomszédos megyék Győrhöz hasonlóan a 18. szá­zad közepéig azt a gyakorlatot követték, hogy a jobbágy minden vagyona és jövedelme után lakóhelyén fizessen hadi- és háziadót. Fejér és Bács megye, va­lamint a Kiskun székek azonban 1754-ben változtattak álláspontjukon és a terü­letükön megtermelt minden terményt vagy eltartott állatot megadóztatták. Pest megye ezt sérelmesnek találta, mert véleménye szerint ellenkezett az 1741. évi VIII. törvénycikkbe iktatott „ne onus inhaereat fundo" (a telekkel ne járjon együtt a közteher) alapelvvel. A megye érvelése szerint a vagyon az adózó személyek tartozéka (accessorium), tehát az adókivetés szempontjából a lakosok lakóhelye lényeges és nem a közteherrel sújtott jövedelemforrás vagy telek földrajzi elhe­lyezkedése. 10 5 A Helytartótanács nem fogadta el ezt az érvet. A kormányszerv 10 0 Uo. W/l. Nógrád megye, 1690. 518. 10 1 MOL, С 20 1730. augusztus 30. Neogradiensis comitatus informatoriae de statu suo constitutivo ad intimatorum de 28. Julii. 1. f. 10 2 IZDENCZY, 1802. 7. 10 3 HOLUB, 1974. 79.; VÁRADY, 1992. 92. regeszta. 10 4 KOLOSVÁRI-ÓVÁRI, 1885-1904. V/l. Győr megye, 1697. 240. 10 5 MOL, С 20 acclusa 274. csomó 122. f. Pest megye közgyűlése a Magyar Királyi Helytartótanács­nak. Pest, 1754. szeptember 23. „...facultates eorum omnes tam intra, quam in censualibus etiam ejusmodi terris extra grémium licet praefatorum unitorum comitatuum nostrorum habitae, veluti ad personas pertinentes occasionibus ad distinctam rubricam conscriptionum adnotatae isthuc semper conscriptae, et pro fundo contributionis eorum ad rationem obtingentis quanti comitatu­um horum eae pariter, ac in propriis territoriis habitae connumeratae fuerint, recentissime atta­men vicini comitatus Albensis, et Bachiensis nec non districtus minoris Cumaniae conscriptis loco­rum eorundem facultatibus in censualibus ejusmodi praediis, jurisdictioni ipsorum adjacentibus eadem a talibus ad contributionem in grémium sui pendendam cogere caeperunt, non attento usu ab antiquo semper ad praesens usque continuato, et eo, quod onere fundo non inhaerente, facultates velut res mobiles ad ipsas personas pertinentes tanquam accessorium, et subsidionale 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom