Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Irodalom - SZABÓ FERENC: Két és fél évszázad az Alföld történetéből (Válogatott tanulmányok). Szerk.: ERDÉSZ ÁDÁM-BLAZOVICH LÁSZLÓ. Szeged, 2008. 438 o. (Ismerteti: G. VASS ISTVÁN)

Irodalom alakulás szolgálta volna legjobban. Erre azonban csak a második világháború utáni új közigazgatási politika alapján, 1949-ben kerülhetett sor, akkor is csak két határrész: Kardoskút és Székkutas esetében. Szabó Ferenc tehát nem csak a tájegység, az Alföld, a megye életében lejátszódó történeti folyamatok megrajzolásában alkotott maradandót, számára egyegy mikrorégió belső folyamatainak elemzése is az előzővel egyenrangú feladat. Az utóbb ismertetetteken túl ezt bizonyítják az egyes Arad és Csanád megyei telepítvényes falvak keletkezéséről szóló tanulmányai is: Megyes Puszta XVIIIXIX. századi élete, Medgyesegyháza nagyközség születése és kezdeti fejlődése, illetve Korszakhatár a kelet-csanádi puszták benépesítésében. Magyarbánhegyes betelepítése és első évei (1859-1865). Sem egyik, sem másik esetben nem vész el az általa feltárt és birtokolt adatok sokaságában, mert mindig a folyamat érdekli, és az azt alakító vagy elszenvedő emberek közössége. Gazdaságtörténeti, társadalomtörténeti, művelődéstörténeti vagy igazgatástörténeti dolgozatait mindig áthatja egy erős történeti-szociológiai megközelítési mód, amely vonzóvá, szinte olvasmányossá teszi a cím alapján riasztóan száraznak tűnő témák feldolgozását is. Levéltárosról lévén szó, illetlenségnek vagy legalábbis feleslegesnek tűnhet a témáihoz feltárt forrásanyag bőségéről beszélni. Ezúttal azonban nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Szabó Ferenc a szegedi és a gyulai levéltárak (amelyeknek évekig munkatársa, illetve vezetője volt) anyaga mellett alaposan ismeri és hasznosítja a szentesi, a hódmezővásárhelyi és más alföldi levéltárak anyagát, sőt a lehetőségekhez mérten kutatásokat végzett az aradi levéltárban is. De nem csupán a levéltári források feltárása példamutató, a témáihoz kapcsolódó egykorú nyomtatott források: ismert és kevésbé ismert szerzők társadalompolitikai, közgazdasági, igazgatásszervezési és egyéb tárgyú eszmefuttatásai, a szegedi és aradi kereskedelmi és iparkamarák kiadványai, hírlapi cikkek, megyei vagy helyi egyesületek mezőgazdasági kiállításainak alkalmi katalógusai stb. mindmind számot tarthatnak érdeklődésére, és mindegyikből biztos kézzel választja ki azokat az adatokat vagy gondolatokat, amelyek az utókor érdeklődésére is számot tarthatnak. Az alföldi nemesi vármegyék újraszervezése és a felvidéki hivatalkereső nemesség migrációja a 18. században című tanulmányának társadalomtörténeti vizsgálódásaihoz pl. jól tudta hasznosítani a korábbi megyénkénti genealógiai munkákat és a hozzájuk kapcsolódó archontológiákat. A történész-helytörténész elődök iránti tisztelet okán külön kell még szólni a kötet IV. részébe sorolt írásokról, amelyek a Dél-Alföld egyes városainak vagy kisebb körzeteinek korábbi helyismereti kutatóiról, illetve helytörténeti irodalmának értékeléséről szólnak. Itt kaptak helyet a Karácsonyi János megyetörténetének születéséről, Mendöl Tibor földrajztudós szerteágazó munkásságáról és Scherer Ferenc gyulai történész életútjáról szóló írások. Több más szerzővel együtt ők képviselik az Alföld-kutatás és a helyismereti feltárás mindenkor követendő legjobb színvonalát. A fenti három tanulmány mellett a Szeged, Makó, Kiskunfélegyháza, Szentes, Törökszentmiklós helytörténeti-helyismereti irodalmát értékelő előadások, cikkek szövege, valamint A várostörténeti krónikák és 396