Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Irodalom - BALOGH ISTVÁN: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén. A szöveget gondozta, s. a. r., szerk.: KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Nyíregyháza, 2008. 172 o. (Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER)

Irodalom három egységre bontva: a) a katonai megszállás Aeneas Caprara és Antonio Caraffa generálisok idején (1685 szeptembere-1687 decembere); b) a megszállt vármegye terhei Antonio Caraffa, Octavio Nigrelli és Donath Heisler tábornokok időszakában (1688-1689); c) Szabolcs vármegye terhei Várad és Gyula ostromának hónapjaiban (1689-1690). A fenti fejezetekben a gazdag megyei forrásbázis alapján példamutató alapossággal, gazdag adatolással mutatta be Balogh István a vármegyével mint meghódított térséggel bánó katonai parancsnokok és a megyei tisztségviselők kapcsolatát, a lokális politika kapcsolathálóját és mozgásirányait, és ugyancsak ezzel a figyelemmel kísérte végig a hadbiztosok, illetve a tárgyidőszakban tisztét korlátozottan betöltő, Kassán székhelyét tartó felsőmagyarországi főkapitány (keresztszegi Csáky István) és a megyeigazgatás viszonyát is. A katonai terhek nagyságának, adminisztrációjának bemutatása során szól a megyéket általánosan jellemző és Szabolcsban is megfigyelhető konfliktusokról (pl. nemesi birtokokra, nemesi közösségekre kivetett terhekről, beszállásolásokról, a beszállásolt katonaság lakossággal szembeni erőszakoskodásairól), és a helyi specialitásokról (hajdúvárosok problematikája). A településkutatók munkáját is segítve a Szerző gazdag adatolású munkájában az adminisztráció változásait is ismertetve, településsorosán közölt több, a tárgyidőszakból eddig feltárt hadiadó-kivetést (pl. 53-55., 99-104.).

6 Munkájában hangsúlyozta: a korábbi évek gyakorlatával szemben a terhek jelentős könnyebbedése következett be 1689-1690 telén, amikor is Szabolcs területén nem szállásoltak be császári, királyi katonaságot. A visszafoglaló hadjáratok, a blokádháború (Munkács, Várad, Gyula) megyét érintő terhei mellett az iratanyag érzékeny megfigyelésével jelezte a megyei adminisztráció működési zavarait, illetve felvetette a területileg illetékes pénzügyigazgatási szerv, a Szepesi Kamara tevékenysége további vizsgálatának szükségességét. A megyei terhek csökkenését hozó 1690. esztendővel nem záródhattak le Szabolcs vármegye korábbihoz hasonló hadellátási terhei, mert Várad 2000 fős őrsége csak 1692. június elején adta meg magát Heisler tábornoknak, míg Gyula oszmán őrsége 1695 januárjában tette le a fegyvert Friedrich Veterani tábornok előtt. így Balogh István sajnos befejezetlen, de ebben az állapotában is bravúros munkájában a további kutatások egy lehetséges, kontinuus irányát is kijelölte. A kézirat már említett sajnálatos befejezetlensége legszembetűnőbb a kötet függeléke esetében. Ez egy 1683. február 12.-1687. október 22. közötti, jelen állapotában az 1683. évre fókuszáló, 20 tételes, torzóban maradt okmánytár. Szabolcs értékes megyei archívumából a Szerző minden bizonnyal egy, az elkészültnél nagyobb számú, időben kiterjedtebb okmányválogatás összeállítására törekedhetett.

7 A befejezetlenséget leginkább a közlésre már kiválogatott, de átírásra már nem került dokumentumok speciális megjelenítése illusztrálja: a 6 A további analízisek lehetőségét jelzi az 1685. [?] december 10-i, Nagykállóban megtartott közgyűlésben rögzített repartitio: Függelék No. 14. (156-159.). 7 A témakörre vonatkozó, paleográfiai gyakorlatra is alkalmas iratképeket is közlő okmánytár található a korábbi kötetben: BALOGH, 2003. 38-79. 388