Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - SZÜCS LÁSZLÓ: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben

Források hoz és egy katolikus napilap engedélyezéséhez. A keresztény párthoz azért nem, mert nem akarta a polgári egységfrontot megbontani, sőt ezt akarta erősíteni, szélesíteni. A katolikus napilapnál ugyanez volt a helyzet, de ehhez még hozzájárult az is, hogy Nagy Ferenc szerint félős volt, ha ezt engedélyezik, akkor a protestánsok hasonló kívánságokkal léphetnek fel. Ezen differenciák ellenére mégis nyugodtan állítható, hogy Nagy és Mindszenty között bizonyos együttműködés volt, hiszen Mindszenty az 1945-ös választások idején körlevéllel támogatta a Kisgazdapártot. Sőt, úgy látszott, hogy Mindszenty előtt egyedül Nagy Ferenc volt szimpatikus a polgári irányzatból. Nagy Ferenc és Mindszenty többször felkeresték egymást és átbeszélték az aktuális bel- és külpolitikai helyzetet. Ezekről a megbeszélésekről pozitív adataim nincsenek. Legérdekesebb és jelentős megbeszélés közöttük 1947 májusában volt, közvetlenül Nagynak Svájcba való elutazása előtt. Ekkor ugyanis Mindszenty egyenes kérdést intézett Nagy Ferenchez jövőbeni politikáját illetőleg. Nagy Ferenc felfedte politikáját (erről később lesz szó). Ezt Mindszenty jónak vélte és a politikai kiértékelés szempontjából tökéletesen egyetértettek. Ha voltak is közöttük véleménykülönbségek, de nagyvonalakban számíthattak egymás támogatására, Ilyen volt pl. 1946 augusztusi Szt. István napi körmenet, mely csaknem kizárólag politikai tüntetés volt.

1

5 Nagy Ferenc őszintén szerette és tisztelte Bánáss László veszprémi püspököt és támogatta is őt veszprémi püspökké való kinevezésekor. Bánással többször érintkezett, hiszen ő volt a püspöki kar és a kormány között az összekötő.

1

6 Nem áll ellentétben Nagy Ferenc katolikus politikájával az 1947 tavaszán felvetett fakultatív hitoktatás kérdése. Nagy ugyanis abból indult ki, hogy helyesebb a katolikus egyházra nézve, ha ezt a Kisgazdapárt veti fel és a törvényt az ő intenciói alapján hozzák meg, mintha a sokkal radikálisabb munkáspártok kezdeményezik. Ez csak az egyik ok volt. A másik szerint a kérdés olyan formában lett felvetve és a közvélemény elé tálalva, hogy ebből kommunista ellenes hangulatot lehet csinálni. Valóban ez is lett. Végeredményben az egész kérdést azért vették le napirendről, mert a Baloldali Blokk még nem látta elérkezettnek az időt e kérdés megoldására, másrészről pedig a püspöki karban sem volt meg az egységes elhatározás.

1

7 Nagy Ferenc egy-egy alakalommal meglátogatta Kovács szombathelyi püspököt, Virág pécsi, Pétery váci, Madarász kassai, Hamvas szegedi, Czapik egri püspököket.

1

8 Ezek ugyan udvariassági látogatások voltak, de politikai propaganda célzattal történt. [Sic!] is 1946. augusztus 20-ról ld. NAGY, 1990.1. 351-355. 1

6 Bánáss László (1880-1949) katolikus pap. 1944-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés tagja. 1945-től a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója, 1946-tól püspöke. 1

7 Á fakultatív hitoktatás bevezetésének tervéről ld. SzüCS-G. VASS, 2008. Bevezetés, 58-59., és az ott megadott jelzeteket. 1

8 Kovács Sándor (1893-1972) 1944-től haláláig a szombathelyi egyházmegye püspöke. Virág Ferenc (1869-1958) katolikus főpap. 1926-tól pécsi püspök. Pétery József (1890-1967) 1942-től a váci egyházmegye püspöke. Nem fogadta el a kommunista államhatalom és a katolikus egyház között 1950-ben létesített egyezményt, ezért megfosztották a püspöki tisztségétől. Madarász István 338