Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - SZÜCS LÁSZLÓ: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben

Források megszöktetését tervezte. Valójában a magyar hatóságok azokra az „apróságokra" voltak kíváncsiak, amelyekről a személyi titkár tudhatott. Erre vall — a vele vagy esetleg általa készített — alább közölt, Nagy Ferenc különböző kapcsolatairól szóló — feltehetőleg első — áttekintő feljegyzés, amelyben szó sincs Kovács Béla kiszabadítására vonatkozó kérdésekről, és a későbbi kihallgatásának anyagai sem ezzel kapcsolatosak. A feljegyzés elsősorban Nagy Ferenc személyi, családi viszonyairól, gazdasági körülményeiről, egyházi összeköttetéseiről, bel- és külpolitikai adatokról — elsősorban és mindenekelőtt azonban személyi kapcsolatairól szól. A felsorolásszerűen közölt adatokból is kirajzolódik azonban Nagy Ferenc politikájának, személyiségének néhány, a szakirodalomban kevésbé érintett vonása. Az utalások rávilágítanak arra, hogy — a politikus neveltetése alapján — döntéseinek előkészítésénél messzemenően figyelembe vette a református egyház véleményét, de a katolikus egyház, illetve — felekezeti hovatartozásuktól eltekintve — az elsősorban zsidó nagytőkések igényeit is. Jelentős véleményeltéréseik ellenére különös szerepet játszott politikai sorsának alakulásában Tildy Zoltán és Sulyok Dezső — másrészt Mindszenty József. Figyelemre méltók a feljegyzésnek a békeszerződés ratifikálása utáni időre vonatkozó utalásai, amelyek a koalíciós kormány és a megszálló szovjet ellenőrzés által megkívánt politikai vonal mellett egy nyugati irányzatú második politika előkészítését célozták. Személyi vonatkozásban pl. a feljegyzés szerint Nagy Ferenc az egyes követségekre olyan embereket igyekezett kinevezni, akik politikai váltás esetén átvehették volna az ügyeknek a Kisgazdapárt igényei szerinti kezelését vagy pl. a Kommunista Párt iránt konciliánsnak tűnő Gyöngyösi Jánostól elvéve posztját, Szegedy-Maszák Aladárt tervezte megbízni a Külügyminisztérium vezetésével. Kapocs Ferencet elsősorban Nagy Ferenc külpolitikai kapcsolatait illetően a továbbiakban ismételten kihallgatták. E kihallgatások jegyzőkönyvei az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megtalálhatóak az alábbiakban közölt feljegyzés mellett. A kézzel írt, aláírással ellátott dokumentum úgy szerepel a „köztársaság elleni összeesküvés" ügyiratai között, és szövegezésének egyes részeiből is úgy tűnik ki, mintha azt Kapocs Ferenc írta volna saját kezűleg. Valójában a kihallgató tiszt által céltudatosan csoportosított kérdésekre a vádlott által valószínűleg szóban adott válaszokat maga a kihallgató rögzítette. Erre utal az egyes nevek elírása, illetve egyes tények helytelen rögzítése, ami a jól informált Kapocs saját kezűleg írt vallomása esetében nem történhetett volna meg. Valószínű az is, hogy a feljegyzés későbbi átírás, másolatként szerepel az adott iratcsomóban. Ezt bizonyítja, hogy Kapocs Ferenc további sorsára vonatkozó feljegyzések is olvashatók az iraton. Kapocs Ferencet egyébként bűncselekmény hiányában 1947. szeptember 27én felmentették, a Kisgazdapárt egyes személyiségeihez fűződő kapcsolatai miatt azonban az ÁVH még ugyanazon a napon ismét őrizetbe vette és internálta. 330