Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - MISKOLCZY AMBRUS: „Eggy két szó a magyar nyelvről, literaturáról, és annak közönségessé tételéről s elterjesztéséről a hazában" Dessewffy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816)

Miskolczy Ambrus: Desseiujfy József (kétszer is) elutasított értekezése a magyar nyelvről (1808, 1816) ebben semmi magas, kontextustól függően értetlenség, politikai diszkreditálást célzó formula, mára — feudális vagy rendi nacionalizmusnak nevezett és politikai indítékokhoz kapcsolódó — historiográfiai téveszme. Az anyanyelv mellett felhozott érvek alapvetően demokratikusak, a kultúrához való könnyebb hozzájutást célozzák, azt, amit fejlődésnek nevezünk. Marczali Henrik nem minden célzat nélkül fejtegette: „Egyáltalában nem a zsíros-szájú magyar nemes, nem az, ki más nyelven nem is tud, legfölebb deákul, a magyarosodás hirdetője és apostola. Ugyanazokkal találkozunk itt, kik mint a renden és felekezeten felülálló nemzeti öntudat előharcosai, már előbb is szemünkbe tűntek, kik az akkori európai felvilágosodás hívei voltak és annak eredményeit akarták hazájukban is meghonosítani. A magyarosodás akkor is, mint most, a magasabb kultúra és erkölcs kérdése. Műveltség nélkül nem lehetett érte lelkesedni sem."

9 A francia forradalom egyik avatott értelmezője szerint: „A demokrácia az önkényuralom ellen az oligarchia mögött mozgósítja magát, a nép a nemesség mögött: ez a század hagyománya és dinamikája."

1

0 A nemzet pedig kizárólagosságra, homogenizálásra tör. Kérdés: hogyan? Ezt mutatja meg Dessewffy József Egy-két szó a magyar nyelvről című cikkének két változata is, az első 1808-ból,

1

1 a második 1816-ból.

1

2 Kazinczy tübingai pályaműve mellett Dessewffyé a legfontosabb rövid eszmefuttatás a magyar nyelv ügyében. Dessewffynek — mint rövid értekezéséből kiderül — három fejlemény adott tollat a kezébe. Az első: Teleki László eszmefuttatása a magyar nyelvről, a második: a bécsi Annalen egy rövid recenziója és a harmadik: a tübingai pályázat. Teleki művéből tudta meg a következőket: „Nagy érzékenységgel értettem a magyar újságokból, azon esmeretlen hazafi buzgóságát, aki az anyai magyar nyelv elémozdítsára nézve e következendő három kérdéseket bizonyos jutalom ígérése mellett kiadta: 1. mennyire ment a magyar nyelv kimiveltetése? 2. Micsoda eszközök és módok által lehessen nagyobbra vinni? és 3. miképpen kellessen azon eszközöket foganatosokká tenni?" Prónay László „ezen kérdésekre kitett jutalmot nevelni méltóztatott".

1

3 A bécsi Annalen Cházár Andrásnak Fejes János ellen írt brosúráját ismertette, és az ismertetést a következőképpen zárta: „Dass die Kultur der Landes-Sprache ein nützliches Unternehmen sey, wird niemand bezweifeln: aber alles hat seine Grenzen, jenseits deren schädliche Uebertreibung liegt. Wenn jedes Häuflein Menschen seine Sprache oben anstellen wird: was wird aus der Menschheit werden? Etwa ein Turmbau zu Babel. In Ungern sind Magyaren, Deutsche, Slaven, Illyrier, Walachen, etc. Die Slaven sind das ursprüngliche Volk, und haben eigentlich ältere Rechte, als die Magyaren, 9 M

ARCZALI

, 1907. 371-372. 1

0 F

ÜRET

, 1988.38. 1

1 MTAKK, RUI

4-13. 1

2 OSZKK, Quart. Hung. 21. 2-24. Dessewffy József titkárának írásával. (Későbbi másolat: Fol. Hung. 959. és folytatása: Fol. Hung. 615. (a kéziratot említi: FERENCZY, 1897. 44.). 1

3 TELEKI, 1806.14. 301