Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - KOZÁRI MONIKA: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében

Kozári Monika: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében 1876-ban nagy átszervezést hajtottak végre a bíróságoknál. Az első folyamodású bíróságok újabb szervezéséről szóló 1875:XXXVI. tc. 1. §-a alapján 1876. június, illetve július l-jével 20 törvényszéket megszüntettek, emiatt törvényszéki tisztviselőket és bírákat nyugdíjaztak. (Nemcsak nyugdíjazásra került sor, hanem áthelyezésre, előléptetésre, kinevezésre is, de most engem a nyugdíjazások foglalkoztatnak.) 41 törvényszéki bírót, 11 királyi járásbírót, hat aljárásbírót, egy királyi ügyészt és négy királyi alügyészt helyeztek nyugdíjba. Május 5-én Perczel Béla igazságügy-miniszter 19 törvényszéki elnök nyugdíjazását is bejelentette a minisztertanácsban, de csak 13 újnak a kinevezésére tett javaslatot.

1

0 Ez a nagy mozgás a belpolitikai események következménye volt. 1875-ben fuzionált az addig kormányzó Deák-párt és az ellenzéki balközép párt. Az egyesülés folytán létrejött a Szabadelvű Párt, amely 1875 tavaszától ténylegesen kormányzott. 1875 nyarán országgyűlési választásokat tartottak, amelyet az újonnan egyesült nagy párt fölényesen megnyert. Tisza Kálmán 1875 tavaszától először „csak" belügyminiszter volt Wenckheim Béla báró kormányában, majd 1875. október 20-tól ő lett a miniszterelnök. A szabadelvű párti kormányok megkezdték az állami közigazgatás és az igazságszolgáltatás átalakítását. Ez a jelentős funkciókban is személycserékkel járt, pl. a főispánok közül sokan cserélődtek. Ennek a folyamatnak állomása volt a bíróságok átszervezése és a bírák nyugdíjazása is. Végleges nyugdíjba helyezéskor előfordulhatott, hogy valaki az érdemeinek elismeréseként kitüntetést vagy valamilyen címet kapott, méghozzá ajándékképpen, vagyis díjmentesen. így történt ez Haksch Antal első osztályú vámtiszt esetében is, akit Széli Kálmán pénzügyminiszter előterjesztése alapján „43 évi buzgó és sikeres szolgálatának elismeréséül" a számtanácsosi cím díjmentes adományozására terjesztettek föl az uralkodóhoz.

1

1 Rés Alajos miniszteri számtiszt 36 évi „buzgó szolgálat után" kapott ugyancsak számtanácsosi címet.

12 Riedl Ignác soproni adószedő 40 év szolgálat után koronás arany érdemkeresztet kapott, Zimmer Alajos pénzügyőri biztos több mint 40 év szolgálat után kiváló érdemei elismeréséül arany érdemkeresztet,

1

3 Véber János szolnoki dohánybeváltó hivatali kezelő 46 évi „buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül" koronás arany érdemkeresztet.

1

4 Pataky György államnyomdai ajtónálló 45 évet meghaladó szakadatlan és hű szolgálata elismeréseképpen kapott nyugdíjba vonulásakor koronás ezüst érdemkeresztet.

1

5 Ilyen esetben természetesen nagy jelentősége volt annak, hogy „végleges nyugdíjba helyezéskor" történt, és ezt a minisztertanácsi jegyzőkönyvben is így rögzítették. Hiszen mint az a nyugdíjrendeletekből és törvényekből egyértelműen kitűnik, létezett ideiglenes nyugdíj is, amelyből még esetleg volt a munkába visszatérés. 1

0 MOL, К 27 20/MT, 1876. máj. 8., 19/MT, 1876. máj.5. 1

1 MOL, К 27 22/

MT, 1876. máj. 16. 1

2 MOL, К 27 28/

MT, 1876. júl. 4. 1

3 Uo., 1876. júl. 4. 1

4 MOL, К 27 35/MT, 1876. szept. 9. 1

5 Uo., 1876. szept. 9. 161