Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - KOZÁRI MONIKA: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében

Kozári Monika: Nyugdíjügyek a minisztertanács előtt Tisza Kálmán miniszterelnökségének első évében kilenc eset közül egy kivétel van ebben a tekintetben, Nachtnebel Antónia, ahol viszont azt nem tudjuk, hogyan hívták kincstári erdész férjét. Három esetben nem tudjuk, hogy mi volt a férj szolgálati helye. Nem volt megjelölve szolgálati hely egy főerdőtanácsosnál, egy hivatalszolgánál és Toldy Ferenc esetében. A többi: a magyar királyi Ludoviceum, keszthelyi gazdászati tanintézet, zálogház, belügyminisztériumi földadókataszter, kincstári erdészet, horvát-szlavón minisztérium. A beosztások mind fel voltak tüntetve: két hivatalszolga, egy főerdőtanácsos, tanár, ellenőr, erdőbecslő, erdész, irodatiszt és író. Egy esetben tett a minisztertanács nemleges javaslatot az uralkodónak. Az egyik hivatalszolga özvegye nem kapott kegydíjat. A honvédelmi miniszter tette ezt a szigorú javaslatot, a szolgálati idő megszakítását nem nézték el. Tisza Kálmán nem volt ilyen szigorú, ő egy másik hivatalszolga özvegye esetében hasonló ok alapján pozitív javaslatot tett. A szolgálati idő négy esetben nem derült ki a jegyzőkönyvből. A legrövidebb négy év, nyolc nap + tíz év, négy hó, hét nap az irodatiszt esetében, a leghosszabb időt pedig az erdőbecslő szolgálta, 50 (!) évet. A belügyminisztérium területéről lévő hivatalszolga szolgálati ideje tíz év + 18 év katonai, a zálogházi ellenőré pedig több mint 35 év. Az összeg nagysága a hivatali beosztástól függött, és csak annak függvényében a szolgálati idő hosszától. Az ötven évet szolgáló erdőbecslő árvája évi 60 forint kegy díj at kapott. A főerdőtanácsos lánya ugyanannyit, a keszthelyi gazdászati tanintézeti tanár özvegye három kiskorú gyermekük után évi 50-50 forint nevelési pótlékot kapott férjének 35 évi szolgálata után. Őneki bizonyára járt a férje után özvegyi nyugdíj, az viszont nem világos, hogy a gyerekeknek miért nem járt az apa után a szabály szerinti nevelési járulék, miért méltányosságit kaptak. Ugyancsak 50 forint nevelési pótlékot kapott egy évre a zálogházi ellenőr özvegye fiuk után. Évi 60 forint kegydíj illette meg a hivatalszolga özvegyét 10 év + 18 év katonai szolgálat után. Az erdőbecslő árvája ugyanennyit kapott kegydíjként az apa 50 éves szolgálati ideje után. A kincstári erdész özvegye évi 100 forint kegydíjban részesült, a horvát-szlavón minisztérium irodatisztjének özvegye évi 200 forintban. Az összeg nagysága tehát évi 60-200 forint. A nevelési pótlék láthatóan évi 50 forint volt gyerekenként. Toldy Ferenc özvegye egyszeri kegyadományt kapott, amellyel a magyar minisztertanács kifejezte nagyrabecsülését az elhunyt író iránt: 1876-ra 2000 forintot. Ezzel ő önálló kategóriát alkotott, amivel később sem lehet találkozni, itt egy kivételes teljesítmény elismerése történt meg ilyen módon. A kincstári erdész özvegyének még húsz év kellett ahhoz, hogy ekkora öszszeget kapjon az államtól. De mindegyikőjük számára jelentő tényező volt, hogy nyugdíjhoz, kegydíjhoz, nevelési pótlékhoz, kegyadományhoz jutottak, az állam nem hagyta őket teljesen sorsukra, méltányosságot gyakorolt akkor is, amikor a rendelet vagy törvény betűje szerint nem járt volna juttatás. Az már más kérdés, hogy ez a juttatás mire volt elég, a megélhetésüket milyen mértékben fedezte. 159