Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Közlemények - SOÓS ISTVÁN: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" (1810-1821)

Soós Isti'án: Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálására" a fegyvert. A tolongásban menekülő hajdút azután, mikor a a vármegyeháza kijáratához ért, ismét megtámadták, és minden bizonnyal megsebesült volna, ha egy nemes, Máriássy Zsigmond, Gömör vármegyei alispán az utána tóduló tömeget le nem csillapította volna. A hajdúk egyike vallomásában megerősítette, hogy Sréter György a lépcsőn felrohanva a vármegyeháza kis termének ajtaját, miután azt berúgni nem tudta, abból kardjával nagy káromkodások közepette egy darabot kihasított.

12

6 A helytartótanács a restauráló közgyűlésen történtek ügyében lefolytatott vizsgálat ismeretében József nádor elnöklete alatt a korábbi királyi leiratok (1817. szeptember 12., október 12. és december 24.) értelmében még egyszer körültekintően megvitatta az eseményeket. A nádor a tárgyalás után az uralkodóhoz küldött feliratában részint ismét összefoglalta az eseményeket, részint pedig megfogalmazta javaslatát a hasonló botrányos tisztújítások elkerülése végett. A főispáni jelentés és a vizsgálat egyértelművé tették, hogy a botrányért, illetve annak kirobbanásáért a felelősség elsődlegesen Sréter Lászlót terheli. Ugyanis sikerült neki restaurációt megelőző korteskedések során nagy fáradsággal és anyagi áldozatok árán „pártja" számára számos fiatal nemest, különösen a szegényebbek közül, valamint több kézműves mesterséget űző kisnemest megnyerni. Közvetlen rokonait, köztük mindenekelőtt Sréter Jánost, Sréter Györgyöt és Beniczky Pált, akik aktív szerepet játszottak abban, hogy Sréter László párthíveit irányították, illetve segítségére voltak, szintén bűnösnek találták. Különösen visszatetsző volt a helytartótanács számára az ingerlékeny és heves természetű, az építőszéken ittasan „garázdálkodó" Sréter György erőszakos és megbotránkoztató viselkedése. A dikasztérium igen enyhének tartotta a vármegyei főügyésznek Sréter Györgyre kiszabott ítéletét, és ellene új eljárás lefolytatást rendelte el. A botrányos tiszti választás okai között Szentiványi János jelentése alapján elítélte a vármegye nemességének vallási megoszlását és ebből következően a vármegyének azt a korábbi határozatát, mely szerint a magistrátusi tisztségeket a három felekezet (római katolikus, református és evangélikus) arány szerint kell betölteni.

12

7 A helytartótanács viszont pozitívumként értékelte, hogy a rendek józanabbul gondolkodó része távol tartotta magát a zavargásoktól. A királyi leiratokban felvetett kérdésre, ti. milyen intézkedéseket foganatosítsanak a jövőben a vármegyei magisztrátusok restaurálásakor a rend megőrzése és a rendetlenségek megakadályozása érdekében, a helytartótanács az alábbi javaslatot terjesztette elő: mivel az építőszékeken már korábban is, de főleg az utóbbi időben hasonló erőszakos cselekedetek történtek, különösen azokban a vármegyékben, ahol meglehetősen nagyszámú nemesség él, ritkábban tartsanak tisztújításokat. Meg kell továbbá szüntetni azt a már-már általánossá vált nega12

6 Uo. No. 1.17. 12

7 Ld. ezt: és MOL, A 39 1820. No. 9972. és MOL, С 44 Normalia 641. cs. 1818. F. 2. Р. 1. (1817. december 24.) Vö. a vármegyékben eluralkodott felekezeti alapú pártoskodásokról I. Ferenchez intézett névtelen jelentést: MOL, A 45 1820. P. 70. (Dátum nélkül.) 111