Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279

Források A hozzászólások többsége sürgős intézkedéseket követelt. Glavina Lajos, zalai küldött kissé leegyszerűsítőnek tűnő szavai szerint például a muraközi horvát lakosság többsége elsődlegesen a zágrábi püspök hatására támogatja a magyarellenes törekvéseket. A felszólaló kormánytagok — Eötvös és Szemere Bertalan belügyminiszter — óvtak az egyoldalú megközelítéstől és az elhamarkodott lépésektől.

13 Palóczy viszontválaszában elismerte ugyan a körültekintő megközelítés fontosságát, de úgy vélte, hogy a fennálló viszonyok között a törvényhozás nem sérti meg a polgári szabadságjogokat akkor, ha az említett püspöki birtokok zárolásával megakadályozza, hogy a magyarok ellen harcolók fegyverhez jussanak. Bója Gergely, Zala megye kanizsai választókerületének képviselője támogatta ugyan a Muraköznek a zágrábi püspökségtől való elválasztását, a mielőbbi megoldást azonban nem sürgette. Eötvöst megerősítve kijelentette, hogy a muraközi lelkészek nem ellenségei az alkotmánynak, sőt arról értesült, hogy — hála a tisztviselők és papok buzgalmának — az új törvényeket talán sehol sem fogadták olyan lelkesen, mint a Muraközben. Bója úgy vélte, hogy a Muraközben egyelőre „megfelelő" szellemiségű lelkészek vannak, de előfordulhat, hogy a zágrábi püspök olyanokat rendel oda, „kik a népre igen káros hatást fognak gyakorolni".

14 A kérdést azonban óvatosan kell kezelni, mert — mint Bója mondta — „Horvátországban a papság különösen a vallást használta lazításra, miért adnánk tehát nekik új okokat s alkalmat, hogy elmondhassa: most a mi jószágainkat vették el, nemsokára vallásotokat fogják elnyomni".

15 A kérdéskör legközelebb a népképviseleti országgyűlés augusztus 3-i ülésnapján került szóba. Madarász László és Perczel Mór, a radikálisok vezéregyéniségei interpelláltak Eötvöshöz annak kapcsán, hogy milyen intézkedés történt a zágrábi püspök magyarországi javadalmai kapcsán.

16 Madarász ezt így fogalmazta meg: „Horvátországban létezhetnek-e egyének, kik Magyarországból húzott jövedelemmel táplálják a pártütést?" Eötvös erre az éles kérdésre felelve óvatosan védelmébe vette Haulikot, mondván, hogy a főpásztor a magyar érdekeket igyekszik védeni Zágrábban: „Azt tudom, hogy amióta a zágrábi püspök dioecesisében megjelent, a katolikus papság sokkal jobban ragaszkodik Magyarországhoz, mint előbb. Bizonyossá tehetem a Házat, hogy példának okáért Muraközben a katolikus papság jól járt el." Eötvös visszautalt arra is, hogy az ország régi kívánsága a Muraköz zágrábi püspökségtől a szombathelyihez vagy veszprémihez való átcsatolása. Ez azonban a katolikus egyház törvényi szerint egyik napról a másikra nem megvalósítható, de a kezdeményező lépéseket ő már megtette. Eötvös tagadta, hogy bizonyítható lenne a zágrábi püspök magyarellenes eljárása, sőt ismételten kijelentette, hogy „Muraközben a katolikus 13 Közi, 1848. július 28. 230-231. 14 Közi, 1848. július 28. 231. 15 Uo. ifi CSORBA, 1998.261-262. 282