Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: I. Mátyás király címerváltozatai formában — némileg eltérő változatban, esetenként ívelt felső szélű és csücsköstalpú alappajzzsal, 15 valamint az egész felső pajzsszélt elfoglaló koro­nával láthatjuk a budapesti Országos Széchényi Könyvtár egyik, Regiomontanus csillagászati munkáját tartalmazó kódexében (4. ábra), 16 egy vatikáni Missaléban (5. ábra) 17 és néhány más helyen, így a Calderinus-kódexben 18 és az Agathias­kódexben. 19 E címer mázait is a kódexekből tudjuk. A Missale negyedelt doborpajzsának 1. mezeje vörössel és fehérrel hétszer vágott, a 2. mezőben zöld hármashalom középsőjéből fehér kettőskereszt emelkedik, a 3. kék mezőben három arany, koronás oroszlánfej (leopárdfej) lebeg, a 4. fehér mezőben ágasko­dó vörös oroszlán arany koronát tart. Egyes miniátorok a besztercei oroszlánban nemegyszer cseh oroszlánt láttak vörös mezőben ezüsttel (fehérrel), mancsában korona nélkül ábrázolták. A sávozott mezőt is ezüsttel kezdték. Az Agathias­kódex miniátora a kettőskereszt alatt nem ábrázolt hármashalmot, a Calderinus­kódexé a „szabályos" kék helyett fehér mezőbe helyezi a szívpajzs fekete holló­ját. A wolfenbütteli Ficinus-kódex 20 nemcsak az 1. negyed vágásait kezdi ezüst­tel, hanem a vágások számát is ötre csökkenti. Ráadásul a 2. negyed mázhaszná­latát is megfordítva olyan címerváltozatot hoz létre, amelynél ezüst mezőben vörös kettőskereszt szerepel (6. ábra). 21 Ugyanazon kódex 2. címlapján a vörös kettőskereszt alatt ezüst hármashalom is megfigyelhető (7. ábra). 22 Mátyás az imént bemutatott 1. magyar királyi titkos pecsétet Kumorovitz kutatásai szerint csak 1463-ig használta. Hosszabb életű volt, és trónra léptétől haláláig szerepel bírói pecsétje, amelynek címere egyszerűbb, nem ábrázol szív­pajzsot. A titkos pecsét szívpajzsán szereplő hollót a bírói pecsétnek a vésője a négyeit pajzs 4. mezejébe helyezte át, a besztercei oroszlánt pedig elmellőzte. így csupán hollóval utal a Hunyadi családra. Szintén ábrázol — 5 lombos — koro­nát, s köriratot is, amelynek szövege azonos az 1. magyar királyi titkos pecsétjé­vel (8. ábra). 23 Nem tudni, miért nem kedvelték a kódexfestők ennek a pecsétnek a címerét. Legjobban még a Thuróczy-krónika egyik címere emlékeztet rá. Ez sem ábrázol szívpajzsot, és a bírói pecsét négy mezejéhez hasonlóan négy kü­lönböző mezőt vesz fel a negyedelt pajzsra, de az 1. fehér negyedbe helyezi a vörös (!) kettőskeresztet, a 2-ba a sávozatot, a 3. negyed a dalmát leopárdfejek helyett bal felé ágaskodó fehér oroszlánt ábrázol, míg a 4. az ugyancsak balra fordult hollót (9. ábra). 24 15 Az 1. mező vörössel és ezüsttel ötször vágott, a 2. mező ezüst keresztje alatt nincs hármashalom. 16 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1978. VI. (29.). 17 CSAPODI-CSAPODEMÉ GÁRDONYI, 1967. LXXXV. (123.). 18 Uo. XVIII. (62.). Itt az alappajzs 4. negyedében vörös mezőben ezüst orrszarvú látható. 19 Uo. XLV. (90.). A kettőskereszt lebeg, nem áll hármashalmon. 20 Uo. CXXX. (170.) és CXXXI (170.). 21 Uo. F. Ív. 22 Uo. F. 2r. E címerváltozathoz részletesebben vö.: BERTÉNYI, 1993. 57-77. 23 KUMOROVITZ, 1932. 7. 2. ábra. Újabb - jobb minőségű - fényképes kiadás: BALOGH, 1966. II. köt. 301. 435. 24 THURÓCZY, 1978. 441. Vö.: THURÓCZY, 1986/a, és ebben SOLTÉSZ, 1986. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom