Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - BERKES JÓZSEF-GARADNAI ZOLTÁN-VISZKET ZOLTÁN: A „mormon" mikrofilmezés története a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1956-1963 5
A „mormon" mikrofilmezés története Az összes illetékes szervek engedélye alapján a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya és a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat megállapodott a mormon Genealógiai Társasággal (Salt Laké City, USA), hogy évenként kb. 600 000 mikrofilmfelvételt készítünk a Genealógiai Társaság részére 1895 előtti genealógiai vonatkozású, levéltári jellegű iratanyagról, aminek fejében a Társaság fotótechnikai gépeket bocsát rendelkezésünkre; majd pedig 1,5 centet fizet felvételenként, egyszersmind biztosítja a nyersanyagot ahhoz, hogy a mikrofilmfelvételekről az Országos Levéltár fotólaboratóriuma részére filmkópia készüljön. Ennek az akciónak a keretében sorra kerülne az egyházak (plébániák, lelkészségek, rabbiságok) által őrzött egyházi anyakönyvek mikrofilmre való felvétele is. Amennyiben sikerül elérni, hogy valamennyi egyházi anyakönyv az állami anyakönyvezés kezdetéig (1895. október 1.) filmre kerüljön, több millió felvételes olyan gyűjtemény állana rendelkezésre, amelynek értéke mind tudományos, mind pedig anyakönyvezési szempontból szinte felbecsülhetetlen. Jelenleg megtörténtek az első lépések az egyházi anyakönyvek felmérése érdekében. A plébániák stb. be fogják jelenteni kötetenként az 1895-ig terjedő anyakönyveiket. Ennek alapján meg lehet majd állapítani a várható felvételszámot, amelyet jelenleg hozzávetőleges becslések alapján kb. 4-5 millióra lehet tenni. 1958. június 7-én az ügyben a Művelődésügyi Minisztériumban (Mihályfi Ernő miniszterhelyettes) tartott értekezleten a Belügyminisztérium részéről megjelent Molnár őrnagy (anyakönyvi alosztály) közölte, hogy a Belügyminisztérium egyelőre csupán 1870 előtti anyakönyvek filmrevételéhez tud hozzájárulni. Becslésünk szerint ez esetben a népességszámban leggazdagabb évfolyamok kiesvén, kb. 6-800 000 felvétel elmaradásával kell számolnunk. Ha csak 1870-ig történhetik meg a mormon Genealógiai Társaság részére a felvételezés, ebből több hátrány származnék. így a filmgyűjtemény nem lenne teljes, ami annak értékét és felhasználhatóságát mind tudományos, mind pedig anyakönyvezési szempontból erősen csökkenti. Ha ugyanis az 1871-1895 közti anyakönyvek most nem kerülnek felvételezésre, szinte valószínűtlen, hogy ezeknek az évfolyamoknak a filmrevételezését belátható időn belül meg lehessen valósítani. Ezen felül 6-800 000 felvétel kiesése esetén 9-12 000 dollár devizabevételtől esnék el a népgazdaság. Felmerült az a gondolat is, hogy ezeket az évfolyamokat csak az Országos Levéltár Filmtára részére felvételezzük. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy ez kb. 300 000 Ft rendkívüli kiadást jelentene, amire a Levéltári Osztály előreláthatólag nem fog tudni költségvetési fedezetet kapni a Pénzügyminisztériumtól. E költséget egyébként a Genealógiai Társaság fedezi. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya nem lát aggályt az iránt, hogy az 1871-1895 közti anyakönyvi anyagot mikrofilmen külföldre küldjük. Az 1895 előtti meghalt személyek adatai (halotti anyakönyvek) 65-90 éve halott emberekre vonatkoznak, az 1895 előtt házasságot kötött személyek közül ma már legfeljebb néhány száz személy van életben, ezeknek jogos érdekük ehhez nem fűződhetik. A 65 évnél idősebb állampolgárok születési adatai esetében merülhet fel — nézetünk szerint — csak aggály, de kérdés, hogy ez mennyire indokolt a személyi igazolvány általános érvényű bevezetése után. Ismeretlenek előttünk azok az indokok, amelyek alapján a Belügyminisztérium a 90 éves korhatárt megvonta, de meg kell jegyezni, hogy az eredeti anyakönyvek egyházi személyek kezén vannak, akik hozzájuk intézett kérés esetén kötelesek az anyakönyvek51
