Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976. Szerk.: ZICHY MIHÁLY. Budapest, 2007. 352 o. (Ismerteti: STRASSENREITER ERZSÉBET) 341
Irodalom évek végétől levelezésében és tevékenységében előtérbe nyomultak az emigráns szociáldemokraták és az MSZDPe belső ügyei, problémái, a személyi, politikai ellentétek, a szakadás veszélyei. A '70-es évek elején figyelmét a pártprogram, az ún. Szociáldemokrata Alternatíva elkészítésének feladatai, munkálatai kötötték le. Az Alternatíva megjelentetése 1973-ban örömmel töltötte el. Ezután hamarosan Izraelben töltött el 12 napot, az izgalmas látogatás nagy hatással volt rá. Eletének utolsó éveiben már az MSZDPe belső ügyei és saját betegségei kötötték le, amit levelezése is jól tükröz. A levelek kronológiai sorrendben való közlése ezt a folyamatot, ezt a változó helyzetet és munkát pontosan tükrözhette volna. A kötet végén Kéthly Annáról, testvéréről, és elvtársairól közölt 16 oldalnyi fénykép viszont valóban értékes, érdekes. A tudományos apparátus — a fentiekhez hasonlóan — sok kívánnivalót hagy maga után. A dokumentumok szokásos jegyzetelése esetleges, általában hiányzik a forrásokban említett tények kiegészítése, magyarázata. Helyette sokszor oldalakon átívelve olvashatóak a szerkesztő levélidézetei, mai véleménye egy-egy ügyről. A nyolc téma előszavában is rapszodikus szövegek találhatók, a féloldalastól a többoldalasig, többnyire ismétlések, és a közölt levelek megértéséhez semmivel sem járulnak hozzá. Azt már meg sem érdemes említeni, hogy Zichy számára az MSZMP és általában a kommunisták, nemes egyszerűséggel „bolsevikok", amit Kéthly leveleiben, írásaiban nem, vagy igen ritkán használt. Sőt az ellen is gyakran tiltakozott, hogy őt antikommunistának tekintsék. A kommunistákkal éles elvi, politikai vitát folytatott, az általuk hangoztatott proletárdiktatúrát elítélte, de nem a kommunistákkal, hanem nézeteikkel, ill. gyakorlati politikájukkal volt baja. Kevesen veszik tudomásul, hogy barátai körében is akadtak kommunisták. Másfelől, Kéthly élete végéig megőrizte antikapitalista meggyőződését, kapitalizmus ellenességét, és a magyarországi rendszerváltásról szólva számára a cezúra az 1947/48 elejei határvonal maradt, az addig végrehajtott társadalmi változásokat történelmileg szükségesnek ítélte. Zichy könyvéből mindez természetesen kimaradt. A kötethez tartozik Névlexikon, az annotált nevek itt találhatók, és van Névmutató, amely a kötetben előforduló összes nevet tartalmazza elvben. A kettő azonban nem fedi egymást, a névmutatóból hiányzik több név (pl. Agree, Báron, Cabot-Lodge, Fullbright, Szolzsenyicin stb.). A nyomdai előkészítés hiányos, és szakmailag sok kívánni valót hagy maga után. A nyomdai előkészítés, szerkesztés egyáltalán nem mutatkozik. A kötetet stiláris szempontból sem nézték át, pedig ráfért volna a nagyon alapos javítás. A dátumok pl. hol a levelek végén, hol az elején találhatók, ezt is egységesíteni kellett volna. Egyes eseményről több dátumot közölnek. (PL, az ún. Ötös Bizottság először 1956. november 12-én alakul meg, máshol viszont 1957. január 10-én. A valóság az, hogy ENSZ főtitkárának 1957. január 5-i határozatával hozták létre). Alapos szerkesztéssel és figyelmes nyomdai előkészítéssel ezeket a hibákat ki lehetett volna javítani. A kiadó és a nyomda nem büszkélkedhet. A forrásgyűjtemény, a felsorolt problémák, hibák ellenére, érdekes olvasmány azok számára, akik érdeklődnek a szociáldemokrata politikus asszony 353