Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Tanulmányok Pest megye múltjából, II. Szerk.: HALÁSZ CSILLA- TÓTH JUDIT. Budapest, 2007. (Tanulmányok Pest megye múltjából, 13.) 218 o. (Ismerteti: Kiss DÁVID) 337

Irodalom sára, ugyanakkor a földigénylő bizottságok megalakulásával, a rájuk vonatkozó törvények bemutatásával is foglalkozik. Ennek során rávilágít arra a fontos tényre, hogy a háború során elhurcolt iratok hiányát a megfelelő helyismerettel rendelkező személyekkel lehetett csak pótolni a bizottságokban, amelyek működését több szempontból is megvizsgálta, így az adminisztrációs feladataikat, anyagi helyzetüket, más szervekkel való konfliktusukat, visszaéléseiket is. Sőt, arra is választ kaphatunk, hogy milyen szerepe volt ezeknek a szerveknek a németek kitelepítésében. A tanulmány végén egy táblázat is található, amely járásonként felsorolja, hogy kik és hol rendelkeztek a reform előtt földbirtokkal a megyében. Balázs Gábor a tanulmányát több levéltári forrás és tekintélyes szakirodalom felhasználásával állította össze, ugyanakkor nem veszett el a részletekben, több esetben egy-egy helyi példa segítségével érzékeltette a bizottságok működésének egyes elemeit. Egy apróbb hibát lehet csupán neki felróni. A 37. jegyzetben az internetes hivatkozás előtt nincs cím feltüntetve. Az irodalomjegyzékben azonban ezt megtette a szerző. Érdekes, a művelődéstörténettel kapcsolatos, és a kommunista propagandát vizsgálva is fontos témát dolgozott fel Halász Csilla: A Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között című tanulmányában. Ennek első részében a második világháború és az 1945 és 1948 közötti korszakot hasonlítja össze az államosítás utáni időszakkal. Majd azokat a szerveket mutatja be, amelyek 1948-tól a filmek gyártását és forgalmazását felügyelték. Az előzmények bemutatását követően megtudhatjuk, hogy a szocialista realizmus miképpen érvényesült a filmgyártásban, majd a mozihálózat kiépülését is megismerhetjük. Megtudhatjuk, hogy 1945 és 1948 között nemcsak az MKP, hanem a többi koalíciós párt kezében is volt filmvállalat, és az is fontos tény, hogy az államosítást követően rohamosan nőtt a mozik száma. Az országos tendenciák bemutatását követően esik szó a Pest megyei helyzetről. Jól érzékelteti a tanulmány, hogy a mozik irányítása, a fölöttük való rendelkezés joga a korszakban állandóan változott, ugyanakkor azt is látható, hogy mennyire kusza törvények, szabályzatok vonatkoztak ezekre az intézményekre. Halász Csilla rávilágít arra is, hogy állandó problémát okozott a kultúrotthonok és a mozik programjának az összeegyeztetése, ugyanakkor megfelelően bemutatja, hogy a műsorpolitikát miképpen rendelték a propaganda alá. Az „agymosásban" jelentős szerepet szántak a filmek előtt vetített híradóknak és a filmek bemutatását követően rendezett ankétoknak, illetve a különböző filmheteknek, különösen a szovjet filmhétnek. Mindezek programját természetesen részletesen megszervezték. A korabeli propaganda a nagyobb események — választások, mezőgazdasági idénymunkák, sfb. — előtt is nagy szerepet szánt a propagandafilmeknek. Halász Csilla munkája jól mutatja be a Rákosi-diktatúra alatt Pest megyében a mozik szerepét, amelyből látható, hogy a korszakban helyi szinten is minden apró részletre odafigyeltek. Ugyanakkor nemcsak a mozikról, hanem az ehhez kapcsolódó filmgyártásról is szó esik, és a megyei mellett az országos helyzetet 340