Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Anjou-kori Oklevéltár, XXVI. (1342). Szerk.: PITI FERENC. Budapest-Szeged, 2007. 622 o.; Anjou-kori Oklevéltár, XXVII. (1343). Szerk.: PITI FERENC. Budapest-Szeged, 2007. 708 o. (Ismerteti: PAPP RÓBERT) 310

Irodalom tekben a kutathatóság eddig messzemenően a legjobb. Ha például valakit a középkori tölgyfaemlítések érdekelnek, akkor a kiadványok mutatói alapján gyorsan megállapíthatja, hogy 1342-ben 18 (XXVI. 602.), míg 1343-ban 19 oklevélben (XXVII. 688.) szerepelnek. Hasonlóan gyorsan megtalálhatóak pl. a halászóhelyek (XXVI. 499.; XXVII. 574.), a trágyázott földek (XXVI. 603.; XXVII. 689.), a Szent Korona (XXVI. 593.; XXVII: 678.) említései is. A szerkesztő a helynevek magyarosított alakját félkövér betűtípussal kiemelte, míg az okiratokban előforduló eredeti névalakot továbbra is a megszokott módon oldja fel. így a mutatókban könnyebb a keresés. Ugyanakkor érdemes lett volna a megyenevekkel is ugyanezt megtenni, bár itt nem teljesen egyértelmű, hogy fogalomként vagy tulajdonnévként kezelendők-e. A személynevek tömkelegét továbbra is normál betűtípussal jeleníti meg. Ezáltal viszont egy-egy helynév oklevélben előforduló alakja(i) elvész(nek) a személynevek sokasága között. Talán megfelelőbb lett volna a személyneveket is felvenni a félkövér betűtípussal kiemelt mutatószók közé, ami által a konkrét találatra mutató szócikkek jól elkülöníthetővé váltak volna azoktól, amelyek csak a magyar névalakot adják meg anélkül, hogy regesztákra utalnának. A korábbi gyakorlatnak megfelelően egy-egy nagyobb címszó alatt' —' jellel sorolta fel az alá tartozó egyéb megjelöléseket (pl.: erdélyi alvajda, -káptalan ... [XXVI. 487.; XXVII. 559.]). A személynevek esetében is megmaradt e megoldás, viszont olyan gyakori keresztnév esetében, mint a Miklós, amelynek számos előfordulása van a diplomákban (a XXVII. kötetben nyolc oldalon keresztül szerepelnek a mutatókban előfordulásai '—' jellel a 630-637. oldalakon), sokkal szemléletesebb lett volna félkövér betűtípussal kiemelni a személynevet és az alatt' —' jellel felsorolni a meglévő előfordulásait normál betűtípussal. Igaz, így még nem szűnt volna meg az az apró probléma, hogy, ha valaki a nyolcoldalnyi Miklós tételnél az ötödik vagy a hatodik oldalon nyitja ki a mutatót, nem tudja megállapítani, éppen melyik szócikknél jár. Megfontolásra érdemesnek tartom azt a megoldási lehetőséget is, hogy azokban az esetekben, amikor egy szócikk a másik oldalon folytatódik, akkor a lap tetején félkövér betűtípussal fel lehetne tüntetni az előző oldalon megkezdett utalószót. A fentiek mellett a mutatókban előfordul még egy harmadik változat, a dőlt betűkkel történő jelzés, amely a fogalmak (pl: bírság: XXVI. 467., XXVII. 538.) megjelölésére szolgál. Összességében a mutatók elkészítésének új módszere rendkívül örvendetes. Sokkalta könnyebbé és gyorsabbá válik a keresés. Ez annak is köszönhető, hogy Piti Ferenc nemcsak felvette a fogalmakat az indexbe, hanem különféle betűtípusokkal igyekezett még könnyedebbé tenni a használatot, elkülönítve egymástól a fogalmakat, helyneveket és tulajdonneveket. Természetesen a kötetek jelentősége nemcsak a végrehajtott változtatásokban rejlik. Jól ismert tény, hogy a sorozat eddigi kiadványainak köszönhetően Károly Róbert uralkodásának időszaka jobban kutathatóvá vált, amit pl. a sorozat szerzőinek számos olyan tanulmánya is jelez, amelyek már a kiadott forrásanyagra támaszkodva pontosították vagy cáfolták az eddigi elméleteket. Gon313