Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - TUZA CSILLA: III. Károly céhrendeleteinek hatása egy 1750. évi vizsgálat tükrében 251

Tuza Csilla: III. Károly céhrendeleteinek hatása tartották, és reményüket fejezték ki, hogy a szabályzat bevezetése megszünteti a céheken belül uralkodó rendezetlenséget, egységesebbé és erkölcsösebbé teszi azokat. 2. Második közreadott forrásunkat Fabiankovics György készítette és tisztázta Mária Terézia számára. Valójában kivonata a Sauska tanácsos által véleményezett 1733. évi rendelet szövegének. Két hasábosán készült el, Fabiankovics jól áttekinthetően, pontokba szedve összefoglalta az 1733-ban kiadott rendeletet, a birodalmi gyakorlatot, s az egyes pontok mellé írta, hogy 1750-ben mi a megvalósult, létező magyarországi gyakorlat. Felhívta arra a királynő figyelmét, hogy habár több rendelet is tiltja az uralkodó által meg nem erősített céhprivilégiumok használatát, ilyeneket az országban számosan találhatnak, és ezeket a jövőben még mindenképpen felül kell vizsgálni. Nem megoldott a céhek bíráskodási jogának felügyelete. Habár a rendelet szerint a céh csak 1 Ft-ig terjedő ügyekben bíráskodhat, némely helyen 3-5, sőt 6 Ft-ig is büntetnek. A céhek egymás közötti vitájában, ha nincs megegyezés, a magisztrátus illetékes, míg a birodalomban erre kijelölt ügyvédek döntenek. A rendelet előírja, hogy bizonyítvánnyal nem rendelkező legények ne kaphassanak munkát vándorlásuk során, de valójában nem ellenőrzi senki, kapott-e a végzett legény ilyesféle iratot. Míg a birodalomban 20 Ft büntetés sújtja azokat a mestereket, akik bizonyítvány nélküli vándorlegényt alkalmaznak, Magyarországon nincsen ilyen rendelkezés. Fabiankovics nem tartja jónak, hogy a céhládát a céhmester őrzi, mert szerinte ez visszaélésekre adhat alkalmat. A német céhek ládáját a magisztrátus őrzi, ez jobb gyakorlat. Ugyanígy helyteleníti azt a magyarországi szokást is, hogy az ifjúmester szolgálattal tartozik az időseknek, míg más, újonnan felvett ifjúmester nem lép a helyébe. Nem tartja kielégítőnek az inasok védelmét a mesterekkel és a legényekkel szemben. A rendelet ellenére még mindig házimunkára kötelezik őket. Jelentős eltérés a birodalmi céhekhez képest, hogy Magyarországon nincsenek király szabadjai kézművesek (Hofbefreite), akik mentesülnek bizonyos céhes kötelezettségek alól, és hogy a remeket elkészített legénynek még beállási taxát is kell fizetnie. Pozitív eltérés viszont, hogy Magyarországon nincsenek ún. titkos legénytársaságok. * * * Mindkét közreadott forrás nyelve latin. A szöveget a lehetőségekhez mérten betűhíven írtuk át. Az általánosan ismert rövidítéseket (nazális kettőzése, -us rövidítése stb.) feloldottuk, de a feloldást a szövegben külön nem jelöltük. A szövegben eredetileg is áthúzott szavakat az átírásban mi is áthúztuk, de külön ezt sem említjük. 255