Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VÖRÖS BOLDIZSÁR: Áldokumentumok és történelmileg hitelesen közreadott szépirodalmi művek. Guszev kaptiány és társainak ábrázolása Illés Bélától Illyés Gyuláig 1945 és 1951 között 215
Közlemények Az elbeszélés további kiadásainál Illés számos kisebb-nagyobb változtatást hajtott végre művén. 38 Ezek közül a legfeltűnőbb az volt, hogy amikor 1948 tavaszán, a centenárium idején Emberek vagyunk című kötetében 39 ismét megjelentette A Guszev-ügyet, sajátos módon kapcsolta össze a témára vonatkozó, hitelesítő célzatú, történelmi tárgyú cikkek eljárásait a szépirodalmi alkotással. A novellában, a bírósági tárgyalás ábrázolásánál a tartalom szempontjából lényeges átalakítások nélkül közölte Guszev azon mondatait, amelyeket 1945-ös Uj Szó-cikkében idézett, idézőjeleket nem alkalmazott, a szövegrész végén azonban * szerepel, az oldal alján pedig lábjegyzet: „Pontos idézet Guszev százados védőbeszédéből. I. B." Guszevnek a „szegények" és az „urak" közötti ellentéteket bemutató (az 1947-es szöveghez képest e résznél is kibővített) fejtegetései után ismét * található, az oldal alján pedig újabb lábjegyzet: „Rövidített idézet." 40 E lábjegyzetekkel Illés igyekezett történelmileg hitelesíteni Guszev beszédét, amely a novella további kiadásaiban, kisebb-nagyobb változtatásokkal, így jelent meg 1956-ig hat ízben is. 41 (A Guszev-ügyet is tartalmazó Válogatott elbeszélések című Illés-kötet 1950-es és 1951-es kiadásainak előszavában pedig az író rámutatott a történet aktuálpolitikai vonatkozásaira is, és ezekkel összefüggésben hangsúlyozta művének történelmi hitelességét. Más novelláihoz hasonlóan, írta, „Közvetlen célokat szolgált a »Guszev ügy« is. Válasz volt szovjetellenes rágalmakra — válasz olyan rágalmazóknak, akik nem oda néztek, ahová ütöttek — vagy ütni akartak. Ezeknek az írásoknak, hogy agitációs feladatuknak megfeleljenek, a valósághoz szigorúan kellett ragaszkodniuk és sokszor igen keményen kellett csapkodniok." 42 ) Illés másik fontos, ám kevésbé feltűnő szöveg-átalakítása az volt, hogy amikor Válogatott elbeszélések című kötetének 1950-es és 1951-es kiadásaiban újfent közzétette A Guszev-ügyet, a korábbi változatokhoz képest az orosz katonák beszélgetéseiben ellenszenvvel emlegetett osztrákokat jelölő „német" kifejezést 43 több ízben kicserélte a „német császár" szókapcsolatra. Ezt a fajta változtatást az író olyannyira fontosnak tartotta, hogy még a Guszev-beszéd „pontos idézet"részében is kicserélte a „németek" szót a „Habsburgok" szóra, noha e megoldást még a „pontosabb fordítás" elvével sem lehetett volna indokolni. 44 Az eljárással Illés azt akarta kifejezésre juttatni, hogy nem „általában a németek", „a németség egésze" az ellenség, hanem csak az „elnyomók", az uralkodó dinasztia — az 38 A továbbiakban az elbeszélésnek csak a magyar nyelvű szövegváltozataival foglalkozom, mivel véleményem szerint, Illés Béla újabb és újabb átalakításai a legbiztosabban ezeknél érhetők tetten, nem pedig a különféle fordításoknál. 39 L. ehhez: GYÁRFÁS, 1948. 7. 40 ILLÉS B., 1948.113-114. 41 ILLÉS B., [1949]; ILLÉS B., 1949/d. 3-37.; ILLÉS B., [1950] 1-29.; ILLÉS B., 1950/b. 119-138.; ILLÉS B., 1951/b. 119-138.; ILLÉS B., 1956. 353-374. 42 ILLÉS B., 1950/a. 5-6.; ILLÉS B., 1951/a. 5-6. 43 E kifejezés-használathoz vö. általában: GLATZ, 1990. 249-250., 261. 44 ILLÉS B., 1950/b. 136.; ILLÉS B V 1951/b. 136. 224
