Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197
Közlemények Az 1984-1985. évi évadterv volt az utolsó, amelyet az Agitációs és Propaganda Bizottság megtárgyalt és jóváhagyott, 1984. július 10-én. 64 1985-ben Aczél Györgyöt leváltották ideológiai titkári funkciójából. A bizottság 1987-ig még tárgyalt néhány alkalommal színházi témájú napirendeket (például „a gyermekek és ifjúság színházzal való ellátottságáról" 65 vagy az Ifjúsági Zenés Színház megalapításáról 66 ), de műsortervezéssel és évadértékeléssel kapcsolatos előterjesztéssel már nem foglalkozott többet. Az Agitációs és Propaganda Bizottság iratait vizsgálva látható, hogy voltak olyan kérdések, amelyek a színházak munkájával kapcsolatban folyamatosan hangsúlyosak voltak. Ilyen volt elsődlegesen a megfelelő műsorstruktúra, a helyes darabválasztás, hiszen a kultúrpolitikai gyakorlat bizonyos drámairodalmi kategóriákat minden prózai színháztól egyformán várt el: így klasszikusokat és kortárs szerzőket, mindenekelőtt magyar, illetve szovjet és népi demokratikus darabokat. A kortárs darabok színrevitelénél azonban a színházak egy újfajta problémával szembesültek: a gyakorlatban csak nagyon kisszámú játszható kortárs darabért versengett valamennyi színház. Ezen tulajdonképpen nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a politika által kívánatosnak tartott drámák témája igen szűkös volt. Általános probléma volt, hogy aki ilyen, az ideológia szempontjából megfelelő művet hajlandó volt írni és személyében is elfogadható volt a politika számára, az gyakran művészileg volt alkalmatlan. A kortárs magyar drámákkal kapcsolatban még egy nagy probléma jelentkezett. Az írók közül jó néhányan nem engedték, hogy a dramaturgiai munka során komolyabban átdolgozzák szövegüket. Részben ennek elkerülésére terjedt el az a szokás, hogy az eredeti mű védelmére darabjaikat a Kortárs című folyóiratban megjelentették. 67 A színházakkal szemben támasztott műsortervi követelmény papíron az egész korszakban nem változott, végig a kortárs magyar, illetve a népi demokratikus és a szovjet művek élveztek elsőbbséget, a kulturális területre nehezedő politikai nyomás is megmaradt, de a színházak a korszak második felében egyre több játszható darab közül válogathattak. Több, korábban tiltott szerző és darab is bekerült az elfogadható kategóriába, de továbbra is megmaradt a kötelezően játszandó művek csoportja. Hasonlóan hangsúlyos kérdés volt a színházak látogatottságának problémája, hiszen a színházzal foglalkozó szakembereket és a politikai döntéshozókat, bár más-más okból, de egyaránt foglalkoztatta, hogyan lehetne több nézőt, illetve a társadalom szélesebb régéit a színházak nézőterére csalogatni. De a bizottság ülésein döntöttek a színházak alapításáról, összevonásáról, megszüntetéséről is. Az Agitációs és Propaganda Bizott64 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1984. július 10-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 430. ő. e. 65 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1987. március 3-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 483. ő. e. 66 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1985. március 5-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 442. ő. e. 67 A Nemzeti Színház 1960-1961-es évadjának értékelése. MOL-XIX-I-4-aaa. 50. d. 57. dosszié. 212
