Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Ring Orsolya: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. november 11-én hozott határozatot arról, hogy az agitáció megjavítása, érvanyagok kidolgozása, a helyi pártszervek agitációs tevékenységének segítése céljából Agitációs és Propaganda Bizottságot kell létrehozni az Ideiglenes Központi Bizottság mellett. A létrejött bizottság 1956-1962 közötti tevékenységét azonban megfelelő dokumentumok hiányában nem lehet pontosan nyomon követni.

6 Az tudjuk, hogy a bizottság feladata volt a párt- és állami agitációs és propaganda tevékenység összehangolása, fő feladatainak meghatározása, az agitáció és a propaganda eszközeivel a politikai célok megvalósításának elősegítése.

7 A bizottság üléseiről 1963-ig nem maradtak fenn jegyzőkönyvek, csak két feljegyzés, az 1957. március 15-i és az 1962. december 6-i ülésről, így csak a vezető testületek vitáiban elhangzott megjegyzések, valamint a KB osztályainak iratai között található, az Agitációs és Propaganda Bizottság részére készített jelentések mutatják, hogy 1963 előtt is létezett a bizottság. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az Agitációs és Propaganda Bizottság minden ideológiai, kulturális és tájékoztatási kérdésben illetékes volt, részben tézisek kidolgozásában, javaslattételben, de bizonyos személyi kérdések eldöntésében is.

8 Az Agitációs és Propaganda Bizottság fennmaradt jegyzőkönyveiben az első színházi témájú napirendet a bizottság 1963. január 3-i ülésén találjuk, az utolsót 1987. július 7-én. A két időpont között eltelt közel 25 év jegyzőkönyveit tanulmányozva kirajzolódik a színházak feletti pártirányítás fokozatos megerősödése, majd az 1980-as évek végén a színházakra nehezedő politikai nyomás fokozatos csökkenése. A jegyzőkönyvek segítségével tisztán bemutatható az irányítási struktúra, az állami szervek alárendeltsége a megfelelő pártszervezeteknek. A bizottság tagjait ötévente választották. Figyelmet érdemel, hogy tagjai nem a kulturális élet szakértői közül kerültek ki, a testületnek nem voltak tagjai az illetékes minisztérium munkatársai sem, legfeljebb csak meghívottként vehettek részt az üléseken. Állandó tag volt ellenben a kultúrát felügyelő miniszter. Az Agitációs és Propaganda Bizottság minden évben megtárgyalta az egyes évadok értékelését, illetve jóváhagyta a következő évad műsortervét. De a bizottság döntött a színházalapításokról, illetve a Kiváló és Érdemes Művész címek odaítéléséről is, tárgyalta a színházak strukturális átalakításával kapcsolatos elképzeléseket, állást foglalt problematikusnak tartott darabok bemutathatósága mellett vagy ellen. A színházirányítás elvi kérdéseinek megtárgyalása, illetve a különböző strukturális átalakítások mellett a színházi műsortervek és évadértékelések alkotják a bizottság elé került színházi témájú előterjesztések legjelentősebb és legterjedelmesebb csoportját. 6 1957 elején a bizottság összetétele a következő volt: vezetője Kállai Gyula, tagjai: Fehér Lajos, Nógrádi Sándor, Orbán László. Meghívottként részt vett a bizottság ülésén: Cservenka Ferencné, Friss István és Szirmai István. Jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottság munkájáról. 1957. január 14. MOL M-KS-288. f. 5. cs. 11. ő. e. 7 MSZMP kvü. jegyz., 1995. 287. 8 Uo. 199