Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BALLA LORÁND: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 171
Ballá Loránd: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat követhető. Az adományok kategóriában furcsamód csupán 1874-ben szerepel egy 200 forintos ajándékösszeg Schwimmer Simon törökországi konzultól, 19081915 között ebbe a kategóriába befolyt pénz Temes vármegye éves adományát képezi. Igaz, hogy a DTR(M)T adományait főleg anyagi (mű)tárgyak képezték a múzeumi gyűjtemények gyarapítására, azonban lehetetlennek tűnik, hogy ne folytak volna be adományként a társulat kasszájába likviditások is. Táblázatunkban az egyéb kategóriába kerültek egyrészt az előző évi maradványok, illetve a „rendkívüli bevételek", (a különböző fogadások bevételei, kölcsönök stb.). Alacsonynak tűnnek a múzeumi belépődíjból, illetve a könyvtár használatából befolyt összegek. Nincsen tudomásunk arról, mennyibe is került egy múzeumi belépőjegy, azonban ránk maradt a Dél-Magyarországi ipar- és gazdasági kiállítás úgynevezett XVI. szekciójának (amely történeti és régészeti tárgyakból állott és a társulati múzeumban rendezték) költségvetése, melynek alapján kikövetkeztethetjük a belépődíjat. A kiállítás, amelyet 1891. július 19-én maga a király is meglátogatott, a szervezők szerint „meglehetős anyagi és még szebb erkölcsi sikert ért:" 88 nap alatt 1863 belépőjegyet adtak el, így a kifizetett jegyek után 372,6 forint került a társulat kasszájába. Tehát közel 3 hónap alatt több érdeklődő látogatta meg a múzeumot, mint egy másik rendes évben. Ha az állandó kiállítás látogatása szintén 20 krajcárba került, mint az 1891-es időszakos kiállításon, akkor a vizsgált évmintákban valahol 400 körül volt az éves látogatottság (a könyv- és ruhatár használatával együtt). A személyi kiadások képezték a társulat legjelentősebb évi költségeit, ha időmetszeteink első felében csak a főtitkár, a titkár és egy szolga fizetési bérét árulja el a költségvetés, 1908 után ez részletesebben jelenik meg a könyvelésben. 57 Az alapszabályokban az alapítás óta a társulat céljainak elérésében egyik központi eszköz az Értesítő kiadása volt. Ez képezte a DTR(M)T költségeinek következő szintjét. 1908 után az Értesítő és a megvásárolt kiadványok egy kategóriába esnek, így csak hozzávetőlegesen tudjuk meg az első kiadásának költségeit. 1908-tól a számvetés elárulja a megkötött biztosítások tételeit is, 1910-ben például tűzkár ellen 100 koronát fizettek, betörés ellen 94,24 koronát, az üvegbiztosítás 6,37 korona volt, a néprajzi tárgyak biztosítása tűz és betörés ellen 18,69 koronába került. 1904-ben a DTRMT megvásárolta a múzeum számára a 10 000 korona értékű úgynevezett Pongrác-gyűjteményt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a 1904. június 24-ei, 50 482 számú felterjesztésében ezen összeg visszatérítésére kötelezte magát, 1905-ben 2000, majd 1906-tól évi 1000 korona átutalásával. Ez az összeg képezte az állam irányából történt bevételek jelentős részét, melyet a költségvetés kiadásaiban a társulat tőkésített. így a gyűjtemény állami tulajdonba került, azonban továbbra is a temesvári múzeumban maradt letétben. A többi állami segély a gyűjtemények felé irányultak vagy pedig „egyéb célokra". 57 1910-ben a főtitkár díja 1000 K, a titkáré 500 K, a pénztárosé 400 K, az I. szolgáé 720 K, a segédszolgáé 40 K, a néprajzi szolga 60 K, az I. szolga ruhája 80 K, az I. szolga cipője 16 K. 191
