Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BALLA LORÁND: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 171
Közlemények megnyitását többször el kellett napolni Ormós betegsége miatt, végül a megnyitót összekapcsolták az 1891-ben megrendezett nagyszabású Dél-Magyarországi ipar- és gazdasági kiállítással. A múzeum gyűjteményei folyamatosan gyarapodtak és 1916 végére ezek 63 583 darabból állottak, amelyek a következőképpen voltak elosztva: a könyv- és a levéltár 11 391 könyvet és dokumentumot számlált; a régiségtár 17 000 régészeti leletből és 30 266 éremből; a néprajzi szekció 1371 tárgyból, a képtár pedig 3001 festményből, miniatűrből, szoborból és grafikából állt. 22 1879-ben tartották Temes vármegye fennállásának centenáriumi ünnepét, amit a társulat vezetősége alkalmas momentumnak vélt a múzeumügynek szentelt anyagi források begyűjtésére, s bár a DTRT statútumában nem szerepelt a jótékonykodás vállalása, mégis az itt begyűjtött összegeket elküldték a szegedi árvízkárosult családoknak. 23 Ormós régi szándéka volt a temesvári tudományos egyesületek egyesítése, melyek így, elsősorban anyagi okok miatt jobban tudtak volna együttműködni. Ennek érdekében 1882-ben létrehozta a Délmagyarországi Múzeum Társulatot, amelyben helyet kapott volna a Délmagyarországi Természettudományi Társulat, a Temesmegyei Gazdasági Egylet és a Temesvidéki Mérnök és Építész Egylet, az összeolvadást azonban egyik egyesület választmánya sem szavazta meg. így Ormósnak nem volt más választása, mint hogy összevonja a DTRT-t és a Múzeum Társulatot, és a két egyesület tagjai egyesítésével létrehozza 1884-ben a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulatot (DTRMT), amire a belügyminiszteri engedélyt 1885. június 28-án 24 kapta meg. Az új társulatnak Ormós Zsigmond lett az elnöke; Rácz Athanáz ügyvédet választották meg alelnöknek; Pontelly István főgimnáziumi tanárt főtitkárnak; Niamessny Gyula ügyvédet társulati ügyésznek és Glasz János megyei levéltárost pénztárosnak. Az új alapszabály nem különbözött sokban az 1872-ben jóváhagyott statútumtól, az azonos célok eléréséhez most külön kitételként szerepelt a muzeális tárgyak beszerzése, kiállítások rendezése „nem csak társulat tárgyaiból, hanem vendégkiállítások befogadásával" és ez a tény azt jelzi, hogy a DTRMT magáévá tette a modern múzeumügy kialakítását Temesváron. Továbbá az alapszabály szerint most már szükség volt egy főtitkárra, aki a múzeumőr feladatait is ellátta, valamint egy segédtitkárra is. Az új statútum szerint az alapító tagok járuléka megduplázódott, a választmány tagsága 24 főre nőtt, melyből legalább a fele alapító tag kellett legyen. A társulat ugyanebben az évben érte el társadalmi és szakmai megbecsültségének csúcspontját, amikor a szakma olyan kiemelkedő egyéniségei szerepeltek a tiszteletbeli tagok névsorában, mint Giuseppe Fiorelli, az olasz királyi múzeumok felügyelője és a Pompeii régészeti ásatások vezetője, Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Rómer Flóris régész, művészettörténész, 22 MEDELET-TOMA, 1997.104.; TRÉ, 1917. 43. 23 TRÉ, 1879.133-134. 2 * A DTRMT alapszabálya. MOL K 150.1886-VII-825972-1470. 176
