Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények sejtetett. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Fejér Megyei Bizottságának 1948. augusztus 2-i ülésén Németh István megyei párttitkár tett javaslatot Fejér vármegye színeinek és címerének megváltoztatására. A megyei bizottság határozatában elfogadta a javaslatot és utasította saját pártfrakcióját, hogy a — nem mellékesen az MDP irányítása alatt álló — vármegyei törvényhatósági bizottság legközelebbi ülésén indítványozzák a sárga (arany)-zöld színek piros (vörös)zöldre történő megváltoztatását és az ősi címer helyett búzakalász, sarló és kalapács motívumait tartalmazó vármegyei jelvény megterveztetését. Az új jelképek elkészíttetésével Németh Istvánt bízták meg.

93 Eredményeként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlése 1948. szeptember 29-én egyhangúlag elfogadta Szilágyi Vilmos javaslatát, és a vármegye arany-zöld színeit felváltva azt vörös-zöldben állapította meg. Mindazonáltal utasították Kispéter István alispánt (1946-1950),

94 hogy „a mai kor szellemének megfelelő" új vármegyei pecsétet terveztessen.

95 A benyújtott tervek közül a közgyűlés 1948. december 6-án Bordás Ferenc József festő- és grafikusművész

96 „Alfa" jeligéjű elképzelését fogadta el, amelyben az őseredeti címerképet felváltotta egy gabonakéve, kalapács és — az indítványozott sarló helyett — madártoll keresztbevetett illusztrációja.

97 Az új pecsétet elkészítették, és a törvényhatósági bizottság következő évi első rendes, 1949. április 13-án megtartott közgyűlése jegyzőkönyvének tanúsága szerint használatba is vették.

98 Ugyanakkor az ezt követő első, két hónappal később keletkezett közgyűlési jegyzőkönyvtől az utolsó törvényhatósági közgyűlésig, 1950. április 26-ig ezzel szemben már egy másik pecsétet használtak, a körirat meghagyásával a címerképet üresen hagyták.

99 A pecséthasználat kiforratlanságát igazolja, hogy ameddig a vármegyei hivatalos lap fejlécén, 1949 nyarán(!) az ősi, I. Lipót uralkodó által adományozott címeres pecsét „FEH[!]ÉR VÁRMEGYE PECSÉTJE" körirattal, addig 1949 őszén még/már Bordás Ferenc József alkotása látható a vármegye jelképeként.

100 Az 1949. évi hatalomváltás során minisztertanácsi rendelet törölte el a törvényhatóságok, megyei jogú városok és községek pecsétjein alkalmazott címereket. A 4.228/1949. (IX. 7.) M. T. számú rendelet — a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában — « FML MDPFMB1948. augusztus 2. 94 FML XXIII. 24. Kispéter István. 55 FML XXI. 2 74/közgy./1948. 99.1948. szeptember 29. 96 Bordás Ferenc József (1911-1982) festő- és grafikusművész. Aba Nóvák Vilmostól tanult festészetet, Buday Györgytől és Devich Sándortól grafikai órákat vett Szegeden. Művészeti pályafutása mellett Pécsett a 2. honvéd kerületi parancsnokság kötelékében, majd 1947-től Székesfehérváron honvédorvosként századosi rangban folytatott orvosi tevékenységet. Körzeti orvosi állásáról 1950. október 31-vel mondott le, s mint rendőrorvos tevékenykedett. Vö. FML XXIII. 24. Bordás Ferenc József.; MARKÓ, 2001.

1. köt. 854. 97 FML XXI. 2148/közgy./1948. (23 682/alisp.) 162.1948. december 6. 98 Uo. 1949. április 13. 99 Uo. 1949. június 30.-1950. április 26. wo FVHL, 47. (1949) 5:48. (1949. július 15.); FVHL, 47. (1949) 6. (1949. október. 6.). 122