Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények kívül az oklevél-kiállító báró Malonyay János Alajos

63 alkancellár és a kancellária — a diplomát ténylegesen szövegező — titkára, Gál Péter hitelesítette kézjegyével.

64 Sztankovits Mátyás királyi tanácsos, „irat- és levéltár-igazgató" aláírásával igazolta annak bevezetését az elsőrendű Királyi Könyvbe. Fejér vármegye pecsétképe a 17. század végén, a barokk korban keletkezett, az élő heraldika szigorú szabályait feloldó időszakban, amikor gyakran előfordult, hogy a klasszikus pajzsforma oválisra vagy kerek alakúra változott.

65 Ez utóbbi alkalmazására egyik példa a vármegye címeres sigilluma is; nemcsak formája utal a barokk korra, hanem ábrázolása is barokk festményként, oltárképként érvényesül. Témája Hartvik püspök Szent István-legendaszerkesztményéből ismert, a halál közeledtét tudomásul vevő uralkodó „kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom«".

66 A Szent Korona felajánlásának egyik korai megfogalmazása a Fejér vármegyei pecsétkép, amely arany láncszemen függő körpajzs, mezeje világoskék, vöröses égboltot szimbolizál. A pajzstalpon zöld talajon háttérben szürke hegylánccal Övezve, balra fordulva Szent István király térdepel vörössel hímzett, hermelingalléros arany palástban, ezüst ruhában. Haja és szakálla ezüst, feje körül arany dicsfény (glória) ragyog. Kezében arany szegélyű bíbor (skarlátszínű) párnán a Magyar Királyságot jelképező arany Szent Koronát, a jogart és az arany markolatú koronázási ezüstkardot tartja, felajánlva azt az aranysugarakkal fénylő, arany-szürke felhőben lebegő (sugárzón, fénylőn előtűnő) Boldogasszonynak, aki bíbor (skarlátszínű) ruhában, sötétkék fátyolban jelenik meg, karján a fehér ruhába öltöztetett gyermek Jézus Krisztussal, fejük körül ugyancsak arany dicsfény ragyog. Szent István király előtt álló, csücskös talpú (kis) pajzsban Magyarország kiscímere; jobbról vörössel és ezüsttel nyolcszor (!) vágott mező az Árpádok címerpajzsa, balról vörös mezőben zöld hármas halom aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, a tényleges uralkodói hatalmat jelképező apostoli talpas kettős keresztes címerrel. Szent István király a koronával, jogarral és koronázási karddal jelképezett Magyarországot az „Örök Szűz Istenanya, Mária" oltalmába — SALISfburgi] & (et) M[agnus] P[rinceps] TRANS[ylvaniae] M[archio] MOR[aviae] C[omes] HABS[burgi] etTYR[olis]." 63 Kis-malonyai és nyitra-vicsapi báró Malonyay János Alajos (meghalt 1837-ben) császári és királyi kamarás, a Magyar királyi Szent István Rend vitéze. 1790-től báró, 1815-ben a kancellária első, referens tanácsosa, majd királyi ajtónálló és alkancellár. 1821-től Zemplén vármegye adminisztrátora, 1825-től Nyitra vármegye főispánja. Vö. NAGY, 1860. 281.; SziNNYEl, 1902.471-472. 64 Gál Péter tisztsége nincsen feltüntetve a diplomában. Feltételezésünk alapja, hogy az armálisokat 1848-ig az uralkodón kívül a kancellár és a kancellária ritkára is ellenjegyezte. Vö. ÁLDÁSY, 2004. 102. 65 Oválpajzs látható a Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család grófi rangra emelésekor 1697-ben kapott címerében. A címert közli: KELEMEN, 2002. 86. « Közli: GYÖRFFY, 1971. 79-80. 114