Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - SARNYAI CSABA MÁTÉ: Források a Muraköz zágrábi egyházmegyétől való elcsatolásanak történetéhez (1848) 279

SARNYAI CSABA MATE FORRÁSOK A MURAKÖZ ZÁGRÁBI EGYHÁZMEGYÉTŐL VALÓ ELCSATOLÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ (1848)

1 SOURCES TO THE HISTORY OF DETACHING MURAKÖZ FROM THE DIOCESE OF ZAGREB (1848): On the basis of two archival sources, the study presents the measures that were taken in the course of detaching Muraköz (now Medimurje County, Croatia) from the diocese of Zagreb until November of 1848. Views, opinions, disputes and correspondence of bishops, minister of education, government commissioner, and parliamentary representatives testify the significance of the reorganization. The study ends with the publication of the sources. Az alábbi levéltári források közlésével azt kívánjuk bemutatni, hogy a kinevezett kormánybiztos, Scitovszky János pécsi püspök levelezése alapján milyen lépések történtek a címben jelzett kérdésben 1848 novemberéig. Előzményként a Muraköz egyházkormányzati helyéről szóló viták főbb mozzanatait tekintjük át a reformkorban

2 és az első népképviseleti országgyűlésen. A hosszú szünet után ismét összehívott 1825-1827. évi országgyűlésen már felvetődött, hogy a közigazgatásilag Zala megyéhez tartozó Muraközt egyházigazgatásilag vegyék ki a főként horvátországi területek fölött joghatóságot gyakorló, egyébként is nagy területű zágrábi püspökség juris dictioja alól, és csatolják át a szombathelyi püspökséghez.

3 Zala vármegye küldöttei ilyen irányú igényüket azzal támasztották alá, hogy ezzel a magyar nyelv terjesztését kívánják szolgálni. A diéta lezárása után az ügy végül — valamennyi érdekelt egyházi és világi méltóság véleményének kikérése után — 1829 nyarán az államtanács elé került, ahol — nyilvánvaló okokból — csak Böle András szombathelyi püspök támogatta az elképzelést. Az érintett zágrábi püspökség képviselői azt hangoztatták, hogy a szombathelyi püspökség bizonyára nem tudna elegendő horvátul tudó lelkészt biztosítani a híveknek. Ez a felvetés annak ismeretében mindenképpen megfontolandó, hogy a Muraköz 51 229 lakosából 49 503 volt horvát és csak 1574 magyar anyanyelvű.

4 Ezt az érvelést támogatta a zágrábi püspök érseki elöljárója, a kalocsai érsek is. A változtatás esetén várható nyelvi problémákra hivatkozva Rudnay Sándor prímás ugyancsak a fennálló helyzet fenntartását tartotta elfogadhatónak. A helytartótanács illetékes bizottsága, a Comissio Eclesiastica szerint ez az igény csak a magyar nyelv, nem pedig a vallás vagy — 1 Köszönettel tartozom Horváth Istvánnak, a Pécsi Püspöki Levéltár volt vezetőjének nélkülözhetetlen segítségéért. 2 A bevezető reformkorra vonatkozó részében sokban támaszkodtam az alábbi munkára: MOLNÁR, 1998. A vonatkozó rész: 294-302. 3 PPL 1848/2004. Másolat. 4 FÉNYES, 1836.

1. köt. 525-532. Levéltári Közlemények, 79. (2008) 279-299.