Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - IRODALOM - Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények.. Főszerk.: Ujváry Gábor. Fel. szerk.: Kerekes Dóra. Budapest, 2006. (Ism.: Laczlavik György) / 295–298. o.

LYMBUS MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK Főszerkesztő: UjVÁRY GÁBOR. Felelős szerkesztő: KEREKES DÓRA Budapest, Balassi Bálint Intézet-Klebersberg Kuno Alapítvány-Magyar Orszá­gos Levéltár-Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság-Országos Széchényi Könyvtár, 2006. 364 o. A Lymbus a levéltárban kutatók számára ismert fogalom, bizonytalan eredetű, tartalmában vegyes, nehezen állagba sorolható iratokat jelöl. A kiadók egy olyan évkönyv formájában megjelenő kiadványsorozat megjelentetésére vállalkoztak, amelyben a „Lymbusba" tartozó, elsősorban külföldi levéltárakban, gyűjtemé­nyekben történt kutatások során előkerült kincseknek, fontos történeti jelentő­séggel bíró „kalászatoknak" kívánnak teret nyújtani. A kiadványsorozat első darabja 2003-ban látott napvilágot, mégpedig vállal­tan a Monok István és Petneki Áron szerkesztésében a Lymbus. Művelődéstörténe­ti Tár címen 1989-től 2001-ig, nyolc kötetben megjelent adattár szellemi örököse­ként, annak újraindításaként. A korábbihoz való ragaszkodás nem véletlen, hi­szen a magyar történetírásban a „kalászatok" megjelentetésének hagyománya több mint 150 éves múltra tekint vissza. Az első ilyen kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmányának gondozásában 1855-1877 között megjelent Magyar Történelmi Tár 25 kötete volt. Ennek gondozását 1878­ban a Magyar Történelmi Társulat vette át Történelmi Tár néven, negyedéves folyóirattá átalakítva. Ez 1911-től ismét az Akadémia kiadásában jelent meg. A Lymbus célja tehát — úgymint elődeinek — az, hogy publikálási fórumot biztosítson a nagyobb egységekbe, tematikus kiadványokba nem illeszkedő, legkülönfélébb témájú hungarológiai forrásközleményeknek. A publikációk terjedelme az egészen rövidtől a négy ív terjedelműig változó, az ennél hosszabb forrásközléseket a Lymbus-kötetek sorozatban, önállóan tervezik kiadni. Ilyen kötet volt pl. ERDÉLYI GABRIELLA: I. Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése 1526-1532. Bp., 2005. (Lymbus kötetek, 1.) A Lymbus elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során felfedezett, ko­moly történeti értékkel bíró iratokat kívánja közölni, de nem utasítják vissza a hazai levéltárakban és kézirattárakban talált anyagokat se, főleg az 1526-1918 közötti korszakból, de részben az azelőtti és az azutáni időkből is. A rövid beve­zetővel, jegyzetekkel ellátott forrásközléseken túl a hungarika-kutatásokról szó­ló jelentéseket is közzéteszik. A jobb használhatóság érdekében minden kötethez személy- és helységnévmutató is készült, valamint közlik a szerkesztők az aktu­ális szám tartalomjegyzékén kívül a korábban megjelentek tartalomjegyzékét is. A szerkesztőségi kérések között az iratok átírására vonatkozó szabályzatot is találunk, amely az belüli egységes forráskiadás céljait szolgálja. A Lymbus 2006-ban Kerekes Dóra felelős szerkesztésében megjelent kötete a sorozat negyedik darabja. A kötetben neves kutatók mellett fiatal kutatók, sőt egyetemi hallgatók is lehetőséget kaptak. Összesen 15 db forráskiadás és egy Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2:295-307.

Next

/
Oldalképek
Tartalom