Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.

Közlemények lin testvére, Borbála Liptay Györgyhöz ment férjhez, aki 1572-ben Bars vármegye adószedője, 1582-ben pedig Léva várának udvarbírája volt.

25 Borbála mostohafia volt Liptay Imre, a diplomata és közéleti szereplő, aki a magyar történelem ismert alakja a 17. század első negyedéből. Ebeczky Imre szüleinek vagyoni helyzetéről keveset lehet tudni. Nyilvánvaló, hogy Mátyásnak voltak földbirtokai Nógrád vármegyében, amit az 15971598. évi vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei alapján feltételezhetünk.

26 A Királyi könyvekből az is kiderül, hogy szolgálatának ideje alatt valamilyen földtulajdonhoz jutott a Pozsony vármegyei Récsén.

27 Ahogy Mátyás a fentebb idézett levelében megemlíti, a királyság fővárosában volt lakása. Lehet, hogy ez ugyanaz a ház volt a Hosszú utcában, amelyben az 1624. évi összeírás találta Mátyás fiát, Imrét. Ebeczky Imre anyjának és nagynénjének nyilvánvalóan közös birtoka volt Nógrád vármegyében: 1590-ben hét évre elzálogosítottak két nemeskürti kúriát Vitéz Imrének. 1598-ban Katalin még élt. Federmayer 1587-et nevezi meg Ebeczky Imre feltételezett születési dátumaként.

28 Ha elfogadjuk ezt a dátumot, akkor 1607-ben, amikor a Magyar Kamaránál szolgálatba lépett, körülbelül 20 éves volt. Ugyanakkor Nagy Iván azt írja — az ináncsi előnevű — Ebeczky Imréről, hogy 1597-ben Nógrád vármegye táblabírája volt.

29 Ha Imre 1587-ben született, aligha lehet elfogadni Nagy Iván feltételezését arról, hogy ez az Imre ugyanaz a személy, aki 1628-ban a Magyar Kamara tanácsosaként szerepel. A Nagy Iván által említett Ebeczky Imrét azonban azzal a névrokonával lehet azonosítani, akinek az életrajzi adatait Bolgár Emil idézte fel a munkájában. Az ő adatai szerint Ebeczky Imre 1612-ben végrendelkezett, amikor felosztotta Nógrád vármegyei földbirtokait a gyerekei (két fia és két lánya) között.

30 Ezt a feltételezést a következő adatokkal lehet alátámasztani. 1612-ben tett végrendeletében Ebeczky Imre többek között azokat a földjeit is felsorolta, amelyeket 1597-ben akart birtokba venni a táblabíró Ebeczky, de ezt nem tudta elérni.

31 Tanulmányunk hőse 1612-ben még fiatal volt, ahogy az általam kutatott források mutatják, és nem halhatott meg 1645 előtt. Federmayer a Magyar Kamara tanácsosának halálozási dátumát 1647-re teszi.

32 A gyerekei közül csak egy lányt hagyott maga után. » NAGY, 1860. 135. 26 Ebben az időben az elhunyt Ebeczky Mátyás fiát (Ebeczky Imre), Mátyás özvegyét (Eördögh Katalin) és Katalin fiát Sándort kétszer rendelték a bíróság elé Ebecken élő jobbágyuk ügyében. OBORNI, 2001. 30., 40. 27 L. a Királyi könyvek vonatkozó bejegyzését. 28 FEDERMAYER, 2003.190. » NAGY, 1858.4. 30 BOLGÁR, 1894. 42^13, Ebeczky feleségeként ebben a végrendeletben Budai Katalint nevezte meg, gyerekeinek neve pedig Ferenc, György, Zsófia, Borbála. 31 Ez a Hont vármegyei Simonfi-Palojta, Luka-Palojta és egyebek. 1597-ben ezeket a földeket adományba nyerte, mivel korábbi tulajdonosuknak, Palojtay Lőrincnek magva szakadt. Ugyanakkor a birtok beiktatásánál az ügylet ellen tiltakozott Palojtay Lőrinc rokona. 32 FEDERMAYER, 2003.190. 78