Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.

Tatjána Pavlovna Guszarova: A "telhetetlen" Ebeczky 2-án meghozta az erre vonatkozó határozatot.

95 Ismét megemlítették az apját, aki, ahogy a határozat fogalmazott, a Magyar Kamara tanácsosaként fejezte be életét. De a hangsúlyt természetesen Imre saját érdemeire helyezték: 28 éves, különböző posztokon eltöltött hűséges szolgálatára, „ezekben az igen nehéz és veszélyes időkben", tapasztalataira, igazolható becsületességére, a rendi szolgálat iránti buzgalmára. A király előírta, hogy mielőtt Ebeczkyt a tisztségbe helyeznék, ahogy lenni szokott, ellenőrizzék korábbi tevékenységét a pénztárosi poszton. A szabályok értelmében be kellett mutatnia a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat és anyagi kezességet (cautio) kellett vállalnia jövőbeni szolgálatára. Ezt az intézkedést arra az esetre vezették be, ha a tanácsos hibájából anyagi természetű problémák keletkeztek; így a vagyoni kezesség számlájára kompenzálni lehetett a kárt. A hivatalnokot csak ezeknek a feltételeknek a teljesítése után helyezhették hivatalosan a tisztségbe, amit már maga a kamara hajtott végre.

96 De ebben a szakaszban általában már nem adódtak váratlan helyzetek, és a tisztségbe helyezést inkább csak formaságnak tekintették. A királyi határozatban semmi nem szólt arról, hogy az uralkodó a kamara tanácsosainak egyetértésével hozta meg döntését, noha ez a gyakorlat már régóta létezett. De valójában, ki ismerhette jobban a hivatalnokokat az elnöknél és a tanácsosoknál? Az udvar rendszerint a kamara véleményére hallgatott, és a király által aláírt határozatok ezeken a javaslatokon alapultak. A Magyar Kamara úgy tekintett erre, mint az egyik legfontosabb jogára, és védelmezte a bécsi udvar központi szerveinek támadásával szemben. A tanácsosok (Pálffy Pál távollétében) viszont példátlan módon nem fogadták el a döntést, nem ismerték el Ebeczkyt tanácsosnak, az uralkodónak pedig előterjesztést tettek, amelyben megmagyarázták az álláspontjukat.

97 Az Udvari Kamara a király nevében villámgyorsan és bosszúsan reagált erre. Április 14-én egy második határozatot küldött a Magyar Kamarának, amelyben követelte, hogy azonnal ismerjék el Ebeczkyt a kamara tanácsosának.

98 A király második határozatának tartalmából azt lehetett kivenni, hogy ő nem ült ölbe tett kézzel, hanem sürgősen az uralkodóhoz fordult a saját verziójával, és nemcsak magát védte, hanem nyilvánvalóan a kamarát is vádolta. Azokat a baklövéseket, amelyeket mégis beismert, kisebbítette és megígérte, hogy jóváteszi őket. A kamarai tanácsosok azonban nem nyugodtak bele ebbe. 1632-ben az ügyet az elnök saját hatáskörébe vonta, és a tanácsosok ellenőrzése alá helyezte, ami» II. Ferdinánd a Magyar Kamarához. 1631. április 2. MOL E 21. 595. köt. fol. 17. A pénztárnok felszabaduló tisztségére a király Korbelius Jánost nevezte ki, aki már négy éve szolgált a kincstár irodájában. % EMBER, 1946. 140. A pénzügyi fegyelem megsértése vagy visszaélések esetén a kincstár bármely hivatalnokától, rendi privilégiumaira való tekintet nélkül, és az ügy bíróságnak való átadása nélkül, anyagi kompenzációt követelhet. 1)7 Nem találtam meg a tanácsosok II. Ferdinándnak írott levelét, de tartalma ismert a király második határozatából. "8 II. Ferdinánd a Magyar Kamarához. 1631. április 14. MOL E 21. 595. köt. fol. 129. 91