Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gerics József–Ladányi Erzsébet: Bartolus de Saxoferrato 14. századi jogtudományi tevékenysége. kutatásainak jelentősége korunkban / 63–71. o.
Közlemények lomokban való összecsődülések ellen irányul, és arra a lehetőségre mutat, hogy a bíróhoz forduljanak, ha túlkapásoktól lehet tartani. A középkori jogi tanítás, amelyet kommentárjában Bartolus az idézett forráshelyen kimerítően ábrázol és fejtegetései szerint a francia Villelmus de Cuneo fejlesztett ki (Cinus 1270-1336 között élt kortársa), szerinte, ha valaki fenyegetve érezte magát mástól, a bíróhoz fordulhatott, hogy idézze meg a másik felet biztosíték nyújtására kötelezve, emellett utasítva, hogy a fenyegetéssel szemben a közbékét őrizze meg. Ha ez a rá kiszabott meghagyást megsértette, akkor nemcsak a biztonság sérült meg, hanem az elkövetett erőszakosságért (Gewalttat) is szigorúbb büntetést ítéltek meg. Ezt az intézményt átvette tehát a birodalmi kamarai bíróság, és kézenfekvő, milyen jelentősége volt az ilyen intézménynek a magánháborús garázdálkodás megfékezésénél és a jogi béke helyreállításánál. Ismét láthatjuk, hogy Bartolus vezetésével az itáliai jogtudomány olyan intézményt alkotott, amely a német gyakorlat részére közvetlenül használhatóvá tehető volt. Ez a példa rávilágít annak szükségszerűségére, fejti ki Coing, mennyire összefüggésben kell egyszerre kutatni és bemutatni a tus commune összes intézményét a jogi béke biztosítására. 16 Bartolus a 14. századi itáliai jogtudománynak olyan alakja volt, aki évszázadokon át szinte egész Európára kiterjedő hatást gyakorolt. Működése méltán tárgya a vizsgálatoknak korunkban is. Megítélésében szorosan követtük Gierke és Coing alapvető vizsgálatait. Az ebben való részvétel feltétlenül gazdagíthatja a honi középkor jogéletének ismeretét is. Bartolus de Saxoferrato (1313-1357) Az itáliai jogtudomány büszkesége, nemcsak kánoni és római jogi ismereteinek kimeríthetetlen bőségével, helyi és a római jog viszonyításával tűnt ki, hanem alapvető állásfoglalásainak nagyszerűségével is. Ezek a maguk idején az egész keresztény világra kiterjedő jelentőségűek voltak. Bartolus véleménynyilvánításaival nevének említése nélkül is befolyásolta az európai jogfejlődés irányát és tényeit évszázadok eltelte után is. Magyarországi viszonylatban azt kell feltétlenül megemlítenünk, hogy Werbőczy Tripartituma (1517) a perek eldöntésénél a kánoni és római jog jelentőségének teljes elismerése mellett az ítélet meghozatalát a honi szokásjogra alapozta egyszer s mindenkorra Bartolus tanításainak teljesen megfelelve, közvetlen rá való hivatkozás nélkül! lf > COING, 1962.41-42. 70