Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gerics József–Ladányi Erzsébet: Bartolus de Saxoferrato 14. századi jogtudományi tevékenysége. kutatásainak jelentősége korunkban / 63–71. o.

Gencs József-Ladányi Erzsébet: Bartolus de Saxoferrato 14. századi jogtudományi tevékenysége hogy a római-kánoni jog ismerete és alkalmazása — Coing megalapozott következtetése szerint — Németországban előrehaladt. Coing meglátása szerint ez kb. jellemzi is a római jog németországi befogadottságának helyzetét a 14. század első felében, vagyis Bartolus korában. Kb. száz évvel Bartolus halála után ért el ez a fejlődés a tetőpontjára. A tanult jogászok közt számos világi ember is volt, és mind nagyobb szerepet kaptak a világi ítélőszékekben is. A németországi jogi iskolákban — hangsúlyozza Coing — a ius civile, a polgári jog részére is nyitottak tanszékeket. 1442-ben lépett a király középkori udvari bíróságának (Hofgericht) helyére a kamarai bíróság (Kammergericht). Ezt a király képzett tanácsosai töltötték be, és a római-kánoni jog szabályait alkalmazták. 1495-ben felállították a birodalmi kamarai bíróságot (Reichskammergerichtsordnung). Coing adatai szerint ugyanekkor kezdődött a tartományi és városi bíróságokon a római jog befogadása. A német jogászok most érvényesítették — az itáliai kommentárok nyomdokain járva — a római jogot a német praxisban, és ebből vezették le megoldásaikat a speciális ottani problémákra. Ez az Usus modernus pandectarum kialakulása!

10 A németországi könyvtárakban Bartolus írásművei fellelhetőek legkésőbben a 15. század elejétől. A Bartolus-idézetek vizsgálata a német jogi irodalomra nézve hasonló időpont mellett szól. Mikor idézik először Bartolust, s mennyi ideig Németországban? A korai recepció idején keletkezett németországi jogi irodalomról a kéziratokat még nem kutatták át megfelelően. Ismereteink Seckel jogi szótárakra és Stintzing populáris jogi irodalomra vonatkozó kutatásaira szorítkoznak. Seckel az úgynevezett Vocabularium iuris utriusque (a két [kánoni és római] jog) szótárából indult ki. Ezt 1452 körül írták, nagyon elterjedt volt, 1453 és 1523 között ötvenkétszer adták ki, benne Bartolust igen gyakran idézik. Érdekes követni Coing nyomán, mikor tűnnek fel a Bartolus-idézetek e Vocabularium mintáiban. Ennek az Introductorium-nak az első, jelentős átdolgozása, amely (Seckel Collectio terminorum legaliumként idézi) legkésőbben a 14. század végén keletkezett, Bartolust tetemes mértékben alkalmazza, de tanítványát, Baldust (tl400) még nem idézi.

11 Ilyen következtetéseket vonhatunk le egy másik szótár alapján is. Ennek a Vocabularius Lipsiensis-nek a keletkezéstörténetét Seckel vizsgálta. A mű 1300 után, alighanem Franciaországban keletkezett, és így Bartolustól idézetet nem hozhat. Ezt mondhatjuk még egy bővített redakcióra is. Ez utóbbi az egyik müncheni kódex 1338 után készült szerkesztményében olvasható. Az említett szótár későbbi változata a Vocabularius Lipsiensis, amely a 15. század közepén számos Bartolus-idézetet hoz. i° COING, 1962.30. 11 COING, 1962.33. 67