Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - IRODALOM - Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények.. Főszerk.: Ujváry Gábor. Fel. szerk.: Kerekes Dóra. Budapest, 2006. (Ism.: Laczlavik György) / 295–298. o.

Irodalom kutatási beszámoló szerepel a kötet lapjain. A kiadott források sorrendjét a kötetben azok időrendje határozza meg. Ennek megfelelően első helyen (5-8.) Füreder Balázs (tanársegéd, Kodolányi János Főiskola) Magyar torta tizenkét személyre c. közleménye szerepel. Ebben egy 14. századból származó magyar torta — egy húsos töltelékkel készített rétestorta — receptjét a Libro di cucina c. gyűjteményből közli a szerző, egyúttal megcáfolva azt a korábbi vélekedést, amely szerint a 15. század előttről nem ismeretesek magyar receptek. A következő forrásközlés (9-29.) Pesti Brigitta (PhD-hallgató, ELTE BTK, Barokk Irodalomtudományi Doktori Iskola) tollából való, aki a Medgyesi Pál — a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött — Dialógus politico ecclesiasticus című 17. századi művének végéhez hozzáfűzött, közel 40 oldalas kéziratot dolgozta fel, ami tulajdonképpen két önálló mű. Az első 27 oldalon Jezsuita practica, a további 11 lapon pedig a Pápistái római vallás címmel 21 articulust tartalmazó írás található. Mindkét mű latin nyelvű antipropagandisztikus célú, jezsuitaellenes szövegekből készült fordítás. Magyar nyelven mindkettő kiadatlan. Viskolcz Noémi (művelődéstörténész, Szegedi Tudományegyetem) „az Szegény Urnák és az Nagyságos familiának örök emlekezetire" Esterházy Miklós nádor castrum dolorisának történetéhez (31-39.) c. bevezető tanulmányának megírásához Keresztes István négy, Esterházy Farkashoz szóló levelének (1645-1652) kiadása adott alkalmat, amelyek a MOL P 124. No. 1615-1618. jelzet alatt találhatók. Keresztes István nagyszombati jezsuitát, aki 1645. december 11-én Esterházy Miklós nádor gyászszertartásán prédikált, bízta meg a család, hogy a castrum doloris képi megjelenítéséről gondoskodjék. A Keresztes által készíttetett rézlemezt végül nem használták fel, több mint 300 évig nem is tudtak róla, mígnem Harald Prickler rálelt Fraknóban és 1995-ben rövid leírás kíséretében közölte a kivonatot (Die Fürsten Esterházy: Magnaten, Diplomáién und Mazene. Ausstellung, Eisenstadt, Schloss Esterházy, 28. 4. bis 31. 10. 95. Erd. PERSCHY, JÁKOB. Unter Mitwirkungen von PRICKLER, HARALD. Eisenstadt, 1995. 257-259.). Szabó András Péter (PhD-hallgató, ELTE BTK, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) Egy újabb adalék az Innocentia Transyalvaniae megjelenését követő vitához (p. 41-45.) c. munkájában Wesselényi Ferenc nádor 1659. január 20-án Haller Jánoshoz, Barcsai Ákos erdélyi fejdelem akkor Bécsben tartózkodó követéhez írt magyar nyelvű levelét közli az említett témában. Németh S. Katalin (irodalomtörténész, MTA Irodalomtudományi Doktori Iskola) Székely László verses önéletírását közli (47-98.). Borosjenői gróf Székely László (1716-1772) eddig nem publikált verses életrajza, ami 366 versszakot tesz ki, 1972 óta az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. A következő közlés Bujtás László Zsigmond (történész) tollából származik, címe: Apáti Miklós egy ismeretlen verse a Hortus Malabricusban (1689) (99-114.). A debreceni származású Apáti Miklós (1662-1724), aki 1685-től a leideni egyetemen tanult a magyar kartéziánus gondolkodók egyik legkiválóbbjaként tartják számon. Itt közölt latin nyelvű üdvözlőverse az eddig regisztráltaktól eltér abban, hogy nem magyar, hanem holland diák a címzettje, továbbá új adalékkal 296