Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dominkovits Péter: Egy soproni kereskedő hódoltsági üzleti kapcsolatai, 1559–1606 / 253–294. o.

Források A „hosszú török háború" esztendeiben keletkezett 29 darab, Schwarz vagy Fekete János — akit egyes források Süvegjártó Jánosnak is neveztek — soproni polgárhoz írott levél, illetve egy darab feljegyzés jelenleg ismeretlen úton került a városi iratanyagba.

8 A dokumentumok eddig sem voltak teljességgel ismeretlenek. Házi Jenő 1928-ban három, 1599-1600 során íródott levelet publikált a Jókai Emlékkönyv címen ismert, 16. századi magyar nyelvű soproni iratkiadásában, majd 1965-ben a Magyar-zsidó okmánytár egyik szorgalmas gyűjtőjeként hat judaica vonatkozású dokumentumot közölt.

9 Házi mintaszerű szövegközlései máig alig épültek be a tárgyidőszak országos és helyi történetkutatásába.

10 így joggal indokoltnak tartható, hogy a nyelvi-kronológiai, illetve tematikai szempontok szerint kiragadott dokumentumok újraközlésével, ez a 30 darabos, folyamatos kereskedelmi levelezés a további kutatások, feldolgozások céljából immáron teljes terjedelmében megjelenjen. A levelezés és az annak hátterében álló személyek, történések részletes feldolgozása a további kereskedelem-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások feladata, e bevezetőben csupán egy-két fontosabb tényezőre hívnám fel a figyelmet. A kereskedelmi levelezés legfontosabb tárgya, az ezres tételekben hordókba rakott, szekéren szállított, posztóból készült süveg, a 16-18. századi magyar férfi fejviselet talán egyik legjellegzetesebb darabja volt. Az etnográfiai kutatások a süveget a 16-17. században a nemesség körében általánosan elterjedt ruhadarabként írták le, jelezve; Erdélyben az asszonyok is hordták. Paraszti — modern fogalommal: köznépi — ruhaviselet darabjaként a 17-18. században vált általánossá.

11 E levelezés érzékelteti: a süveg köznépi ruhaviseletként immáron a 16. század végén, a 17. század elején is igen elterjedt volt, azt mind az alföldi, déldunántúli magyar és — a gyűjtőfogalommal élve — délszláv lakosság hordta. A népszerű ruhaviselettel szemben határozottan megfogalmazódtak a divaton alapuló (pl. fekete és vörös süvegek közötti különbségtétel), illetve minőségi elvárásokat rögzítő igények (pl. a Fekete-féle soproni süvegek jobb minőségűek, mint a kőszegi vagy szombathelyi készítésűek, illetve a nagy tételben szállított boroszlói vagy iglaui süvegek).

12 A levelezés nemcsak a süvegviselet időrendi, területi elterjedtségére, keresett típusaira szolgáltat adatokat, hanem hangsúlyozza: a felnőtt öltözködés mellett ugyanolyan keresett volt ez a ruhadarab a gyermekruházkodásban is.

13 8 Sopron város levéltáráról és a források lelőhelyéről, a 18. század végi rendezések során kialakult ún. Oertel-féle gyűjteményről: HÁZI, 1923. 9 HÁZI, 1928. Nr. 209., 212., 214.; HÁZI, 1965. Nr. 277-279., 285-287. 10 Pl. az etnográfus Domonkos Ottó hasznosította a süvegviseletre vonatkozó adatokat, a kora újkori Pápa történetét kutató Hermann István pedig a 17. századot tárgyaló pápai bíró prozopográfiájához építette be Rauser Gergely levelét: DOMONKOS, 1962; HERMANN, 2002. 99. 11 DOMONKOS, 1962; FLÓRIÁN, 1987.514; FLÓRIÁN 2001.20-21., 23-25., 28-31., 69-71. 12 L. pl. az alföldi vagy pécsi kereskedők reklamáló leveleit. Közlésben Nr. 16., 28. 13 L. pl. az alábbi leveleket: Nr. 1„ 3„ 8-9., 11. Vö.: FLÓRIÁN, 2001. 47-50. 254