Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben Nyers Rezső a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának megszüntetését nem javasolta. Elképzelése szerint ez a bizottság a korábbi hatáskörben működött volna tovább, tevékenységének lényege a kormányzati szervek munkájának koordinálása lett volna nemzetközi gazdasági ügyekben.

80 A gazdasági terveknek a nemzetközi egyeztetéséért az Állami Tervbizottság elnöke lett volna a felelős. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. június 5-én tűzte ismét napirendre a kérdés megvitatását.

81 A tervezési munka és a gazdaságirányítás koordinációjának megjavítására addigra két variáció készült. Az első elképzelés szerint létre kell hozni az Állami Tervbizottságot a kormány kilenc tagjából. Ennek elnöke egyidejűleg miniszterhelyettesi rangban az Országos Tervhivatal elnöki tisztét is betöltötte volna. Ugyanakkor az OT elnökének első helyettesi tisztségét államtitkári rangra kellett volna emelni. Az Állami Tervbizottság — e felfogás szerint — szoros kapcsolatban működik az Országos Tervhivatallal, külön apparátust nem épít ki, a napirendek előkészítését az OT-ra bízza. A másik variáció Állami Tervezési és Gazdasági Bizottság létrehozását javasolta ugyanabból a kilenc kormánytagból. Az elnevezés és az, hogy a bizottság a Parlamentben működik, lett volna hivatva kifejezni azt, hogy a tervezés és tervjellegű döntések mellett operatív gazdasági ügyekkel is foglalkozik a bizottság. A bizottság elnökének az egyik miniszterelnök-helyettest javasolták. Ezzel egyidejűleg az Országos Tervhivatal élén továbbra is miniszteri rangú elnök állt volna, aki egyúttal betöltötte volna a bizottság alelnöki tisztét is. Mindkét variáns a tervbizottság létrehozásával egyidejűleg a Gazdasági Bizottság megszüntetését javasolta. A Politikai Bizottságtól az első variáció kapott szabad utat. A Tervbizottságnak az előterjesztésben körvonalazott feladatköre lényegében megegyezett a PB 1973. április 10-ei ülésére beterjesztett anyagban felsoroltakkal, egyetlen dologtól eltekintve: e tervezet szerint a nemzetközi tervegyeztetés a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Országos Tervhivatal elnökének a hatáskörében maradt. Nincs szó a javaslatban az ágazati bizottságok létrehozásáról, új elemként került feladatai közé viszont, hogy — bár szervezeti és káderkérdések nem tartoznak a hatáskörébe — a Minisztertanács elé terjesztett szervezeti javaslatokat véleményezze. Az Állami Tervbizottság megalakításával és működésével javítani és fejleszteni kívánták a Tervhivatal és az ágazati szervek együttes tervezését, a beruhágépipari, az építésügyi, közlekedés és postaügyi miniszterek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az OKISZ elnöke, valamint az Országos Tervhivatal illetékes elnökhelyettese. Az Élelmiszergazdasági Bizottság a javaslat szerint az illetékes élelmezésügyi miniszterből, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a SZÖVOSZ és a TOT elnökeiből, valamint az Országos Tervhivatal illetékes elnökhelyetteséből állt volna. 80 A bizottság elnöke a Minisztertanács illetékes elnökhelyettese, tagjai a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi és a külügyminiszter, valamint az Országos Tervhivatal államtitkára lett volna. 81 MOL M-KS 288. f. 5/612. ő. e. 247