Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények szüntették, felszólították az eltávolított vezetőket pozícióik elfoglalására, megfosztották a munkástanácsokat az igazgatókra vonatkozó munkáltatói jogaiktól. A kormány november 24-én rendeletet adott ki, amely szerint a termelés megindítását akadályozó körülményekre tekintettel a 2000 munkásnál vagy ötszáznál többet foglalkoztató, de országos fontosságú üzemekbe kormánybiztost nevezhet ki, aki közvetlen kapcsolatot tart fenn a kormánnyal, ügyel a törvények betartására, gyakorolja a minisztériumok jogait a vállalatok felett és eldönti az igazgató és a munkástanács közötti vitatott kérdéseket.

12 Emellett a kormány gazdasági segítségért fordult a szocialista tömb országaihoz, felfüggesztette Magyarország áruszállítási és fizetési kötelezettségeinek teljesítését (november 27-én jugoszláv relációban is), miközben kérést intézett a szomszédos szocialista országokhoz az energiaszállítások további folyósítására. Ilyen körülmények között hozta létre a Minisztertanács hatodik ülésén, 1956. november 19-én 10 012/1956/XI. 21. számú határozatával a Gazdasági Bizottságot,

13 azzal a feladattal, hogy megfelelő szakemberek bevonásával a gazdasági jellegű, külkereskedelmi és nagyobb külföldi hitelügyi kérdésekben a kormányülést előkészítse. A bizottság tagjai Apró Antal iparügyi, Kossá István pénzügyes Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter lettek, de a Minisztertanács határozott arról is, hogy munkájába vonják be Gáspár Sándort, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökét. A háttérben egy másik döntés húzódott, nevezetesen a magyar kormány 420 millió dolláros áru-, nyersanyagés devizahitel-kérelme a szocialista országoktól, amelynek ügyintézését és kezelését a testület nem kívánta maga lebonyolítani, de a dolog hordereje, másrészt a minisztériumokban és a főhatóságoknál lévő zavaros helyzet miatt a meglévő gazdaságirányítási szervezeteket sem kívánta ezzel megbízni. így aztán a Gazdasági Bizottság kapta a feladatot, „hogy a kölcsönnek a népgazdaság szempontjából legcélszerűbb felhasználásáról, valamint a kölcsön keretében vásárlandó nyersanyagok és alapanyagok listájának összeállításáról és a termelő üzemek közti szétosztásáról, az üzemek által fizetendő ellenértékek megállapításáról intézkedjék".

14 A határozatot rendkívül bizalmasan kezelték, külön passzus intézkedett arról, hogy azt csak a kormány tagjai ismerhetik. Ennek ellenére a következő ülésen felvetődött a fogyasztási javak elosztásával foglalkozó Közellátási Kormánybizottság és a GB hatáskörének tisztázása. Ha nem is született erről határozat, az ülésen megerősödött az az álláspont, hogy a Gazdasági Bizottság végső soron két feladatot lát el: 1. Valamennyi fontos gazdasági kérdést megtárgyal, és döntésre kormány elé terjeszt. 12 L. a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 4/1956. (XI. 24.) számú rendeletét egyes nagyüzemekbe kormánymegbízottak kinevezéséről. Magyar Közlöny, 1956. 95. sz. 13 MOL XIX-A-83-a 161. d. 14 A Minisztertanács 1956. november 19-i ülésének jegyzőkönyve. MOL XIX-A-83-a 161. d. 218