Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Közlemények jogú tagnak. Kiss feltehetően igyekezett szem előtt tartani az amerikai illetékesek egyesülési követeléseit is, és ezért tett engedményeket. Ezt a malőrt Kéthly azzal magyarázta, hogy a MFT kongresszusán nem tudott részt venni, mert New York-ban tartózkodott.

103 Személyes megbízottja, Benjámin Olivér pedig nem tudta keresztülvinni az ő és az MSZDPe akaratát, pedig Benjámin tőle azt a határozott utasítást kapta, hogy az eredeti bécsi megállapodást fogadtassa el. Eszerint a politikai platformnak tartalmaznia kellett az '56-os követeléseket; a Tanács tagjai az új menekültek szervezetei, pártjai lehetnek; az 1948-as, illetve a még korábbi emigránsok csak azzal a feltétellel lehetnek tagok, ha elfogadják az MFT programját, dominanciáját. A Forradalmi Tanács megalakításának nem is titkolt célja volt az emigráció politikai irányításának átvétele, a korábbi szervezetek háttérbe szorítása az emigráns politika színterén és az MNB befolyásának csökkentése. Kéthly szigorúan jelölte meg a politikai szövetségesek azon körét, amelyen kívül állókkal nem volt hajlandó szóba állni. Ide sorolta a fasiszta, jobboldali magyar emigránsokat és szervezeteiket, de részben a Varga Béla vezette MNB-t is. Mindezen okok miatt Kéthly Anna „az egész strassbourgi megoldást" átmenetinek tekintette és úgy vélte, hogy „meg kell kezdeni egy végleges megalakulást" az általuk megküldött határozati javaslatok alapján. Ezzel az MSZDPe vezetői is egyetértettek. Ezeket a terveket keresztezte az, hogy az amerikaiak fokozatosan megvonták az anyagi támogatást, és ezzel az MFT egyetlen létező irányító testületét, a New York-i titkárságot is nehéz helyzetbe sodorták. Kiss hónapokig csak nagy nehézségek árán tudott dolgozni, és irodahelyiséget is csak májusban szerezhetett magának. Kiss, Kéthly, Szélig kezdetben még reménykedtek abban, hogy az MFT-t átszervezhetik úgy, hogy a lényegét megőrizhetik, az eredeti célkitűzéseket nem kell feladniuk. Arra bizonyára nem gondoltak, hogy az amerikai ultimátummal az MFT sorsa megpecsételődött. Megkezdődött az MFT lassú átalakulási folyamata, amelynek lényege a szociáldemokrata Kéthly Anna kiszorítása volt az amerikaiak által preferált emigrációs politikából, az MSZDPe eszmei-politikai befolyásának háttérbe szorítása, a „forradalmi" '56-os szervezetek „trónfosztása", alárendelésük a polgári csoportoknak, az MNB-nek, és végül az „úri" emigráció megtépázott tekintélyének, befolyásának helyreállítása. A fő cél az volt, hogy olyan, politikailag egységes emigráns szervezet jöjjön létre, amely új néven, új összetételben ugyan, de biztosítja az MNB-s szellemiséget, dominanciát és a feltétlen bizalmat az amerikai politika iránt. Az egyesítési tervvel az amerikaiak megkezdték Kéthly Anna leépítését, fokozatos félreállítását és kikapcsolását. Az MFT háttérből irányított átalakulásának folyamata elindult. Kéthly az ÖB-szereplés után értesült a problémákról és bekapcsolódott a vitákba. A viták és az anyagi nehézségek miatt az MFT103 Uo. 196