Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai terhez történő eljuttatásáról.

73 A Sziléziai Kamarából ugyan már 1569-ben is küldtek segélyt a felső-magyarországi hadi fizetőmesternek, azonban az 156070-es években még főként a központi, magyarországi hadi fizetőmesterhez történtek a befizetések. Ez a helyzet, úgy tűnik, az 1580-as években változott meg, ettől kezdve már közvetlenül a felső-magyarországi hadi fizetőmester kapta a sziléziai kamarai befizetéseket.

74 Érdekesség gyanánt jegyezhetjük meg, hogy 1600-ban a cseh rendek, akiknek a fenti munkamegosztás szerint elvileg a bányavidéki végekre kellett segélyeiket befizetniük, jelentős összeget, 52 000 rFt-ot juttattak a felső-magyarországi hadi költségekre, amely összeg ebben az évben a nettóbevételek közel 10%-át jelentette (9,6%). Annak ellenére, hogy igencsak jelentősnek számított az ekkoriban már egyre inkább udvarinak hívott magyarországi hadi fizetőmester, illetve a sziléziai rendek és kamara befizetései, a legnagyobb anyagi hozzájárulás FelsőMagyarországról érkezett: a Szepesi Kamarától közvetlenül átlag osan 9%, mi2 a helyi végvárak élésmestereitől és az uradalmakból 22% származott. Mint fentebb már utaltunk rá, Felső-Magyarországon a katonáknak zsoldjuk terhére az élésmesterek által kiosztott élelmiszer döntő részben a végvárakhoz tartozó kamarai uradalmakból származtak (Kassán pedig az egri püspökségtől a kamara által bérelt tizedekből). Összességében tehát a felső-magyarországi hadi fizetőmester bevételeinek több mint 30%-át az országrész biztosította. Ez nem csupán %-os előrelépés az 1569. évi helyzethez, amikor 17% származott helyi bevételekből, hanem összegszerűen is szembetűnő: a három évtizeddel korábbi 80 000 rFt-ról 126 000 rFt-ra tehetők éves átlagban a felső-magyarországi bevételek. A fenti bevételek, tehát az udvari hadi fizetőmester, a sziléziai rendek és kamara, valamint a Szepesi Kamara és uradalmainak jövedelmei képezték a felső-magyarországi hadi finanszírozás pilléreit. Az egyéb, inkább rendkívülinek mondható bevételek önmagukban nem voltak meghatározók, azonban megfigyelhető egy tendencia, mégpedig az, hogy 1598 után egyre több egyedi és viszonylag nagy összegű befizetés fordul elő: így 1598-ban Miksa főherceg fillérmestere révén küld több mint 10 000 rFt-ot, 1599-ben pedig Rákóczi Zsigmond Tarcal és Tokaj uradalmainak zálogösszegét fizette be 100 000 rFt összegben, ami ebben az évben a felső-magyarországi hadi pénztár bevételeinek közel ötödét (19%) jelentette. 1600-ban pedig, amint már fentebb utaltunk rá, a cseh rendek több mint 50 000 rFt-os segélyére és az udvari pénztár 73 000 rFt-os átutalására volt szükség, amely összegek ekkor együttesen a bevételek 23%-át tették ki. Ezek az adatok is arra vallanak, hogy a hadsereg-finanszírozási rend73 1597 és 1600 között a sziléziai rendek által megajánlott segélyt Heinrich von Rottkirch (Rottkirchen) und Panten mustra- és fizetőmester (Muster- und Zahlmeister) juttatta el FelsőMagyarországra. DAW HK Rechnungbücher Unterholtzer 1597-1600 közötti főszámadások. Passim. 74 A Sziléziai Kamara 1560 és 1579 közötti (magyarországi) hadi fizetőmesteri hivatali befizetéseire 1. RAUSCHER, 2004. 239-242. 115