Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai lentős része, közel negyede, éppen Magyarországról (Alsó-Magyarországról, a Dunántúlról és Szlavóniából) származott.

60 12. táblázat. A felső-magyarországi hadi fizetőmester kiadásai (1569) Kiadás rFt % A német fő- és várkapitányok, zászlóaljparancsnokok fizetése 429 775 80,6 A német nehézlovasok fizetése 43 603 8,2 Huszárok 19 550 3,7 Magyar gyalogság 4523 0,8 Egri katonaság 5100 1,0 Korábbi, Ganabitzer, Ganser és Schnatterle hadi fizetőmesterek kinnlevőségeinek kifizetése 280 0,1 Régi magyar adósságok 800 0,2 Ganabitzer volt hadi fizetőmester régi magyar katonai adósságai 2604 0,5 Új magyar katonai adósságok 9493 1,8 Mustramester, építőmester, hadszertárosok fizetése, építési költségek 13 254 2,5 Posta- és kocsiköltség, a biztosok ellátása 3999 0,8 Összesen 532 985 100 Mérleg -66 930 A kiadásokat döntő részben a főkapitány és stábján kívül a FelsőMagyarországon (Kassa, Szatmár, Szádvár, Szendrő, Sárospatak, Kisvárda, Munkács) állomásozó német lovas és gyalogos katonaság zsoldjára fordították (473 378 rFt — 89%), a magyar végvári katonaságnak csupán a kifizetések 4,5%-a jutott (19 550 rFt). A kiadások, amelyek több mint 532 000 rFt-ra rúgtak, meghaladták a bevételeket, így jelentős (14%-os) deficit alakult ki. Megjegyzendő, hogy a kiadások 97%-a ténylegesen hadi költségekre ment el. 3.3. A hadi fizetőmesteri számadások és a „hadi költségvetés" a 16. század utolsó harmadában A fentebb ismertetett adatok tükrében megállapítható, hogy a hadi fizetőmesteri számadások az 1556 utáni időszakban egyedülállóan fontos forrásait képezik a török elleni küzdelem anyagi alapjai rekonstrukciójának. Azt is érdemes kiemelni, hogy önmagában a magyarországi hadi fizetőmester számadásai nem fedik le az ország védelmi rendszerének költségeit, a felső-magyarországi viszonyokról ugyanis csak az ottani hadi fizetőmester számadásaiból értesülhetünk. Amennyiben a két, egymást követő évből (1569 és 1570) fennmaradt hadi fizetőmesteri számadás adatait összevetnénk és egy teljes évet próbálnánk ezek segítségével rekonstruálni, akkor a két hadi fizetőmester elvileg összesen mintegy 1 800 000 rFt-tal gazdálkodhatott. A felső-magyarországi hadi fizetőmester bevételének 3/4 része azonban a magyarországi hadi fizetőmestertől érkezett, így mintegy 250-350 000 rFt-tal kevesebb összeggel, tehát ekkor mintegy 1,5 60 L. 8. táblázat. 109