Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai cióit és felépítését tekintve közös udvart tartottak fenn.

15 Az ehhez szükséges költségek előteremtése a késő középkori-kora újkori jogfelfogás szerint is valamennyi általuk uralt ország és tartomány közös feladata volt. Az udvar szükségleteinek fedezésére hivatott jövedelmek beszedésére és az uralkodó által meghatározott „udvari költségek" kifizetésére alakult ki az udvari fizetőmester (Hofzahlmeister) hivatala.

16 Az udvari fizetőmesteri számadások döntő része fennmaradt az 1543-tól kezdődő időszakból,

17 így azok segítségével jól rekonstruálható az udvari költségek bevételi és kiadási tételei.

18 Tanulmányunk szempontjából fontos kiemelni, hogy az udvari fizetőmester számadáskönyvei számos, a hadi kiadásokra vonatkozó, eddig jórészt ismeretlen és publikálatlan adatot őriztek meg. Ennek az az oka, hogy jóllehet, az udvari fizetőmesternek alapjában véve nem volt feladata a katonaság fizetése, mégis mint az udvar mellett működő állandó pénztári hivatal vezetője gyakran részt vett átutalások intézésében, illetve nyilván könyveléstechnikai megfontolásokból, külön uralkodói rendeletekre bizonyos hadi kiadásokat felvett számadásába. Ugyanakkor azt is előre kell bocsátanunk, hogy az udvari pénztár bizonyos időszakokban nemcsak a hadi költségek kifizetésében és nyilvántartásában játszott igen hangsúlyos szerepet, hanem érdekes módon bevételei között is fel-feltűnnek hadi vonatkozású tételek. A másik „közös ügy" a hadi kiadások előteremetése, azaz a török ellen a 16. század közepére kiépült végvárrendszer fenntartása és a háborús helyzetekben a mezei hadak fizetése volt. Ugyanis mind az osztrák és a cseh-morva-sziléziai rendek, mind pedig a Német-római Birodalom rendjei számára egyértelmű volt, hogy részt kell vállalniuk a nem csupán a magyar királyságot, hanem őket is veszélyeztető török hódítás elleni küzdelem anyagi alapjainak előteremtésében, hiszen jól tudták, hogy a Habsburg uralkodó kamarai-kincstári jövedelmei erre messzemenőkig nem lehettek elégségesek. De nemcsak ők, hanem a pápa, Velence vagy a Habsburgok spanyol ága, de esetenként pl. Anglia és más országok is hozzájárultak a török elleni küzdelem finanszírozásához.

19 Ebből a rövid áttekintésből is következik, hogy a török elleni védelem finanszírozására különböző helyekről és jogcímeken befolyó jövedelmek és segély pénzek kezelésére külön hivatalok felállítására volt szükség. 15 A kérdéskörre széles irodalmi áttekintéssel 1. PÁLFFY, 2002. 307-331.; PÁLFFY, 2003. 45-59. A Habsburgok bécsi-prágai udvarának „közös" voltára 1. uo. 45-47.; PÁLFFY, 2002. 312-315.; PÁLFFY, 2005. 28-31.; PÁLFFY, 2007/a. 1086-1090. 16 RAUSCHER, 2004. 182-183. Az alább ismertetendő fizetőmesteri (udvari és hadi) hivatalok kapcsán meg kell jegyezni, hogy esetükben nem klasszikus, pl. a kamarák esetében létrejött hivatalokról van szó, hanem lényegében egy tisztség köré szervezett apparátusról. 17 ÖStA HKA HZAB. Ismertetését 1. RAUSCHER, 2004. 250-252.; SAPPER, 1982. 404-455.; HENGERER, 2004. 410-413. « RAUSCHER, 2004.250-271.; RAUSCHER, Mj. a. 19 L. a 6. lj-ben felsorolt műveket. A spanyol segélyekre 1. RAUSCHER, 2001/a. 363-383. és RAUSCHER, 2004. 335-342. 1543-ban Anglia 40 000 dukátot, azaz 65 000 rFt-ot küldött az ún. töröksegély (Türkenhilfe) címén. ÖStA HKA HZAB Bd. 1. fol. 38r. 89