Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe gyakorlatra hivatkozva, így az általa vezetett csoport csak szállást kapott a Doge-palotában, valamint némi aprópénzt a bárkára.

244 Végül novemberben saját költségeire 100 dukátot adott a tanács.

245 Ez az összeg saját, valamint kísérete költségeire nyilván nem volt elegendő, ezért vett fel a királynak járó segély terhére november végén további 300 aranyat.

246 1521-ben szintén ugyanakkora összeget vet a hadisegély terhére.

247 A köztársaságba érkező magyar delegációk általában 8-12 főből álltak.

248 Azt tudjuk, hogy Csulai 1517-ben 12 fős kísérettel érkezett,

249 ám ennek összetételéről nem rendelkezünk közelebbi információkkal.

250 1508-ban, pl. biztosan vele volt káplánja, Kőhalmi Vince budai kanonok,

251 és talán feltételezhetjük, hogy ő későbbi útjain is Fülöppel tartott. A káplán mellett vélhetőleg orvos, futárok és további szervitorok is érkeztek vele.

252 Buda és Velence között a követségek az esetek nagy részében a BudaSzékesfehérvár-Zágráb-Zengg főútvonalat használták, majd hajóra szálltak és az Adriai tengeren érkeztek a városba.

253 Csulai is az említett kikötővárosban szállt tengerre, amint ezt egy Zenggben kelt levele, és Sanudo krónikája is bizonyítja.

254 A futárok általában két-három hét alatt teljesítették az utat,

255 a népesebb követségnek ennél valószínűleg több időbe telt. A diplomácia körébe sorolhatjuk sziléziai megbízatását is, jóllehet a tartomány a 14. századtól a cseh koronához tartozott és így II. Lajos uralma alatt állt. 1524 januárjában követség indult Sziléziába, amelynek tagjai Brandenburgi György őrgróf, Neuhausi Ádám cseh kancellár, valamint Móré Fülöp — ekkor már pécsi püspök — voltak. A követség célja kettős volt, egyrészt segélyt kellett szerezniük az oszmánok ellen, emellett pedig a reformáció következtében kialakuló feszült helyzetre kellett megoldást találniuk. Sziléziában ugyanis Luther követői elcsapták a püspököket, papokat és szerzeteseket. A követség működését siker koronázta, ugyanis sikerült az elzavart katolikus papokat, szerzeteseket visszaültetni javadalmaikba és konszolidálni helyzetet.

256 A nyugalom visszaállítása azonban csak a hitújítás követőivel kialakított kompromisszum révén volt lehetséges, ugyanis a grottkaui tartománygyűlés engedélyezte az evangélikus prédikációkat a tartományban. A dolog pikantériája, hogy a gyűlés határozatainak végrehajtását a köztudottan lutheránus érzelmű őrgróf mellett Csulai püs244 SANUTO, 1877.86-87. 2« ÓVÁRY, 1890. Nr. 1083. 24

6 ÓVÁRY, 1890. Nr. 1086. 2*7 ÓVÁRY, 1890. Nr. 1138. 248BENISCH,1903.86.7.j. 249 SANUTO, 1877.86. 250 A Velencei Levéltárban vélhetőleg erre vonatkozó adatok is fellehetők. 251 KÖBLÖS, 1994.301/3. jegyzet. 252

1514-ben pestisben halt meg néhány szervitora. SANUTO, 1877. 257. 253 FÓGEL, 1913.110.; GLASER, 1929-1930.143-145. Az Alpokon átvezető, Bécset érintő szárazföldi utat csak néhány esetben vették igénybe. 254 1512: MOL DL 56 396; 1517: SANUTO, 1877.86. 255 E. KOVÁCS, 1990.109.; FÓGEL, 1913. 111/1. jegyzet. 256 FlRNHABER, 1848. 22. 63