Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe Imre és Márton, Bélai Barnabás),

210 Vatikán-szakértők (pl. Jacobus Piso, Brodarics István, Bodrogi Fülöp),

211 és Velencére szakosodottak (Lónyay, Csulai), de e korszak magyar diplomáciájának fő jellemzője mégis a korábbi időszakhoz hasonlóan az, hogy az uralkodók egy-egy kipróbált diplomatájukat az éppen szükséges helyen vetették be.

212 Az először a reneszánsz Itália államaiban létrejött, állandó külképviseletek intézménye Európa közép-keleti részén ekkor még csak kialakulóban volt.

213 Éppen a 16. század első két évtizedében merült fel az igény a magyar királyok részéről, hogy állandó vagy legalábbis kvázi állandó jellegű követeket „akkreditáljanak" Rómába és Velencébe. 1517-től — az egyébként itáliai származású — Francesco Marsupino volt az állandó magyar követ (ügyvivő) a Vatikánban,

214 de ennek ellenére időről időre mások is megjelentek az Örök Városban. Csulait a szakirodalom egybehangzóan állandó jellegű velencei követként mutatja be. „Velencében volt gyakran — 1508 után egy ideig szinte már állandó jelleggel — követ, a pénzsegélyek bonyolult ügyének specialistájaként" — jellemezte találóan Kosáry Domokos.

215 Ez nem meglepő, hiszen 1505 és 1521 között kisebb-nagyobb megszakításokkal valóban sokat időzött a köztársaságban. Nem túlzó sem az állandó jellegű követi, sem pedig a Velence-szakértő minősítése, hiszen közel két évtizedig csak a Signoriához küldték az uralkodók. Ugyanakkor nem csak az utókor vélekedik így róla, hiszen mind a magyar, mind pedig velencei kortársai hasonlóképpen értékelték működését, továbbá már 1512-ben „orator perpetuus"'-ként írt alá egy missilist.

216 Mellette — főként a kezdeti időszakban — mások is többször megfordultak a köztársaságban. Lónyay Albert zenggi kapitány 1501 és 1515 között mutatható ki követként Velencében.

217 Diplomáciai megbízatásai 1501-1507 közötti évekre koncentrálódtak. 1507 szeptemberét követően egészen 1515-ig nem küldte Ulászló a Signoriához,

218 és úgy tűnik, ettől kezdve Fülöp vette át helyét. Beriszló Péter 1504-ben és 1508-ban, míg Statileo János 1521-ben járt a Doge-palotában.

219 Csulai első diplomáciai küldetését 1505 júliusában teljesítette. Ekkor a magyarok dalmáciai károkozását rendezendő, Ulászló király biztosként küldte Zárába, velencei tárgyalópartnere Sebastiano Giustiniani volt.

220 Ugyanazon 210 KOSÁRY, 1978.46. 211 FEDELES, 2005. Nr. 48., 55., 323. 212 Pl. Girolamo Balbi járt Itáliában, Lengyelországban, a Német-római Birodalomban és Angliában is. FEDELES, 2005. Nr. 23.; KÖBLÖS, 1994. 444. (Nr. 3.). Brodarics és Piso is többfelé megfordultak. 213 BALOGH, 1929.8.; SCHWINGES-WRIEDT, 2003.14. 214 KUBINYI, 1996.126. 215 KOSÁRY, 1978. 47. 216 1512. szeptember 27.: „fráter tuus Philippus prepositus secretarius et orator perpetuus" MOL DL 56 396. 217 FRAKNÓI, 1877. 218 1515 februárjában és márciusában tartózkodott Velencében, amely egyúttal az utolsó követi megbízása volt. FRAKNÓI, 1877. 7-8. 219 KÖBLÖS, 1994. 315., 337. 220 ÓVÁRY, 1890. Nr. 996. 59