Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Közlemények folyamatosan Budán tartózkodott. A főváros szellemi élete újabb lendületet kapott Anna királyné érkeztével (1502). A 15. század elején Budán működő cseh kancellárián olyan neves humanisták működtek, mint Johann Schellenberg, Augustinus Olomucensis, Jan Slechta, sőt 1502-1503 közt a fővárosban tartózkodott Bohuslav Hasistejnsky z Lobkovic a korszak legkiemelkedőbb cseh poétája is.

152 A cseh és a magyar humanisták ezidőtájt közös szimpóziumokat tartottak, Mátyás egykori könyvtárát látogatták. A magyarok közül Szatmári, Thurzó, Csulai és Piso voltak oszlopos tagjai e budai sodalitasnak, sőt Szatmári mellett Móré is a csehek által leginkább kedveltebb személyek közé tartozott. Lobkovic különösen Fülöppel állt szorosabb kapcsolatban, egyik levelében egyenesen barátjának nevezte.

153 Titkártársa, a költeményei révén méltán híres Piso pedig egy epigrammát is írt hozzá, Ad Philippum More címmel.

154 A fiatalabb, Itáliában tanuló magyar humanista generáció tagjai is szívesen fordultak hozzá tanácsért, vagy éppen ifjúkori költeményeiket mutatták be neki. Bakócz említett neposa, a Velencében tanuló Vértesi János gyakran felkereste a városban követként működő Mórét.

155 A Bolognában tanuló Várdai János 1508ban verssel köszöntötte Fülöpöt. A verses oráció bizonyára megnyerhette Csulai tetszését, hiszen eljutatta azt bátyjának, Várdai Ferencnek, aki János tanulmányait finanszírozta, és mellesleg Fülöp titkártársa volt az udvarban.

156 Csulai szerepe a velencei-magyar kultúraközvetítésben kiemelkedő már az 1490-es évektől kezdődően, majd az 1500-as évek első évtizedeiben „amolyan kultúrattasé volt".

157 1512. évi követjárása alkalmával vitte a lagúnák városába Brodarics István Manutiushoz intézett levelét. Ebben Janus Pannonius összegyűjtött és már régóta megjelenésre váró művei kiadására kérte Aldust, mivel a kéziratot már 1506-ban egy Jordanus nevű velencei könyvkereskedőnek adta át hasonló céllal. A kiadás azonban a levél és Fülöp közbenjárása ellenére ezúttal is kútba esett.

158 Ugyancsak Csulai vitte Itáliába Megyericsei János dáciai epigráfiagyűjteményének egyik példányát, amely neki köszönhetően kerülte el az enyészetet. Minden bizonnyal nyomtatásban kívánta megjelentetni az ekkor (1521) már hat éve elhunyt Aldus nyomdáját vezető Andreas Asolanusnál. Bár azt sem zárhatjuk ki, hogy velencei historikus barátjának, Marino Sanudónak kívánt kedveskedni, aki köztudottan érdeklődött az antik feliratok iránt. Min152 HORVÁTH, 1935.230. 153 GERÉZDI, 1945.56.; KLANICZAY, 1993. 65. 154 „Strena Philippe levis, nec habent grave disticha pondus, Frons dare laeta tamen pondus utrique potest." „Könnyed ajándék bár, Fülöp, és nem fontos e verspár/Kétszeresen fontos lesz, ha felette örülsz." Kiadása: Analecta Nova. 410. (A fordítást Jankovits László barátom készítette.) Pisora 1. JANKOVITS 2006. 155 GERÉZDI, 1945. 77. 156

1508. november 6-án kelt Ferenc levele, amelyben apjának többek közt beszámol öccse verséről is: „et fűit Venecys apud dominum prepositum More. Coram eo etiam oracionem in carminibus protullit, que carmina iiem dominus prepositus ad me brevi preferet". LUKCSICS, 1930.222. 157 GERÉZDI, 1945.82. 158 GERÉZDI, 1945. 72. 52