Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről / 3–61. o.

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről mas a levéltár és táradalom közötti kapcsolat kiszélesítésére, a levéltárak szolgáltató jellegének kiteljesítésére. A kulturális modernizáció irányait összefoglaló miniszteri program külön is hangsúlyozza, hogy a levéltárak az internet lehetőségével élve minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak a levéltári kutatás minden egyes fázisához; lépéseket tegyenek az iratanyaghoz történő gyors hozzáférés érdekében a kutatásra kiválasztott anyag digitalizálhatósága vagy más formában történő elérhetősége terén. Az ezzel kapcsolatos feladatokat A levéltárak középtávú informatikai stratégiája és feladatterve (2006-2010) című munkaanyag részletesen kifejti. A továbbiakban csak néhány olyan részkérdést kívánok felvetni, amelyek szoros összefüggésben vannak az anyagban foglaltakkal, illetőleg a levéltárak szolgáltató jellegének, szerepének erősítésével. 2.2. Az elektronikus szolgáltatások fejlesztése ma a levéltárak elsődleges feladatai közé tartozik. Hiszen az általunk őrzött egyes dokumentumok, a velük kapcsolatosan rögzített adatok használati értéke a tömegességgel és a strukturált kereshetőséggel hatványozottan megnő. Különösen megnő ez az érték abban az esetben, ha az egyes levéltárak egységes keresőfelület alá tudják programozni adatbázisaikat, mely az azonos témára vonatkozó kereséseket az eredeti őrzőhely térbeliségétől függetlenül tudja megjeleníteni. Sőt a lehetőségek túlléphetik az országhatárokat is. Már ma is vannak konkrét tervek egy egységes európai levéltári keresőfelület létrehozására, de ami számunkra különösen fontos, az EU bővítése (remélhetőleg) megnyitja a lehetőséget a Kárpát-medencei kooperációk előtt, amely az egységes magyar kultúra, ezen belül az írott nemzeti örökség egységesebb megjelenítését, megismerését és megtalálhatóságát teszi majd lehetővé. 2.3. Az elektronika mindinkább beférkőzik a levélárak ügyfél- és kutatószolgálatába is. Értendő ez egyaránt az ún. back-office és a front-office tevékenységekre, szolgáltatásokra egyaránt. A levéltár munkatársai, illetve a kutatók által használható adatbázisok, segédletek már ma is egyre inkább jelen vannak a levéltári munkában. Az a lehetőség pedig, hogy az állampolgár önmaga is „mozoghat" a levéltári anyagról készített leírásokban, digitalizált tartalmakban, ismereteket szerezhet annak szerkezetéről, felépítéséről, vonatkozásairól és tárgyairól, a jogállamiság egyik következménye, de egyben követelménye is. Ma még a magyar levéltári rendszer (néhány intézmény üdítő példájától eltekintve) csak a kezdeteknél tart ezen a téren. Épp ezért van jelentősége annak, hogy lassan minden közlevéltárban beüzemelésre kerül a szakmai követelményekről szóló 2002. évi miniszteri rendeletben meghatározott közös nyilvántartó és adatkezelő szoftver, az e-Archívum. Bár a projekt ma még ezer sebből vérzik — más rendszerbe mentett adatok konvertálhatóságának problémái, a fejlesztés félkész jellege, az internetes kimenet bizonytalansága, mely jelenleg csupán a MOL honlapján működik (jelenleg a MOL törzskönyvi adatbázisa érhető el) stb. — mégis egyértelmű, hogy a jövőben lehetőséget adhat egy komplex dokumen20