Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - IRODALOM - Katona Csaba: Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Budapest, 2005 / 184–194. o.

Irodalom ra, továbbá iskolázottságára, kétnyelvűségére, valamint külön alfejezetben vizsgálja meg a családi familiárisokat. A munka második fele egy adattár, ami a család birtokainak és jogigényeinek gyűjteménye. Ebben a szerző megyénként haladva a települések betűrendjében tárgyalja a család birtokainak birtoklástörténetét, amit a genealógiai érdeklődésű olvasókon kívül a helytörténettel foglalkozók is elismeréssel fogadhatnak. Az adattár használatához táblázatok és három térképmelléklet is segítséget nyújt. Az adattár a várakat nem tárgyalja, mert azok külön alfejezetekként a családtörténeti részben már szerepeltek. Az adattár utáni oklevélfüggelékben 23 irat — középkori írásmódnak megfelelő — átiratát olvashatjuk. Ebben a család tagjainak valamennyi ismert végrendeletét (No. 8-9., 11., 18., 23.) és a családtagok eddig kiadatlan leveleit, valamint néhány, a család története szempontjából érdekes oklevelet találunk a család fiági kihalásáig (1546) bezárólag. A kötetet a családtagok itineráriumai, irodalom- és rövidítésjegyzék, valamint jól használtató hely- és névmutató zárja. Neumann Tibor munkája, mint ahogy a szerző is fogalmaz, elsősorban családtörténet, de ígéretéhez híven a kötet olvasása közben — a család történetének tükrén keresztül — bepillantást nyerhetünk az adott kor politikai eseményeibe, társadalmi viszonyaiba. A jelentős számú feldolgozott forrás, továbbá az ezeket dokumentáló precíz kidolgozás és feldolgozás, valamint a már említett adattár és oklevélfuggelék következtében a Korlátköviek története nemcsak a családtörténettel foglalkozók, hanem a középkor végének (Mátyás- és Jagelló-kornak), illetve a Mohácson átnyúló történeti korszak kutatói érdeklődésére is méltán számot tarthat. Laczlavik György TÓTH ÁRPÁD ÖNSZERVEZŐ POLGÁROK. A PESTI EGYESÜLETEK TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A REFORMKORBAN Budapest, l/Harmattan, 2005. 296 o. Engedtessék meg, hogy ez az ismertetés vagy talán inkább egy adott kötet kapcsán kibontakozó gondolatsor némiképp rendhagyó módon, egy saját kutatásból vett, analóg(nak szánt) példával induljon. Anno 1861-ben a Balaton-Füredi Napló című fürdői lap a különféle társadalmi osztályokhoz tartozó fürdővendégekről az alábbiakat írta: „A vendégek száma nagy, s meglepő látvány az, midőn a rendes sétaórák alatt a Savanyúvíz körüli sétatéren [...] az oly sok, az annyira szép és fesztelen nagyjainkat s a többi osztálynak is nagyobbrészt kitűnő egyéniségeit s másokat nyájas, vidám arccal, barátságos kedély ömlengései között látja az ember majd egy kebelben olvadni össze, egy cél, egy ok s egy út vezérli őket s vont össze a különös találkozás társaságába, úgy érezzük magunkat ilyenkor, 184