Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről / 3–61. o.
Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről gosságáról, vagy valamiféle torz módon értelmezett és büszkén vállalt látszólagos apolitikusságba meneküljünk! Sokkal inkább az, hogy programjainkkal, szolgáltatásainkkal, kiadványainkkal a társadalomban felmerülő diskurzusok részesévé váljunk, még ha ez időnként kockázatos és megterhelő feladat is. Természetesen az esetek döntő többségében nem tudunk és nem is kell naprakésznek lenni, de ki kellene tűzni olyan célokat, kutatási, iratfeltárási, közzétételi programokat, amelyek alapot teremtenek a reagáló képesség javítására. A magyar szaksajtóban már több esetben felbukkant mintapéldaként a brit nemzeti levéltár Titanic projektje, amikor is a közismert film bemutatása kapcsán nagy érdeklődést kiváltó Titanic-napot szerveztek, illetve ehhez kapcsolva levéltári iratok alapján összeállított remek kivitelezésű ún. Titanic-csomag volt megvásárolható, amely „meglepően nagy számban" talált gazdára. Ez is mutatja, hogy a mai folyamatok követése nem feltétlenül jelenti a legközelebbi múlt irataival való kizárólagos foglalkozást. Annál is inkább, mert a jogszabályok alapvetően meghatározzák a lehetőségeinket. Ahhoz azonban előbb-utóbb meg kellene teremteni a képességet, hogy a társadalomban zajló és időnként forrongó viták, polémiák (ügynök-ügy, kádárizmus-vita stb.) vagy jelenségek (pl. pár évvel ezelőtt a '60-as, mostanság a '70-es évek retrója) úgy múljanak el, hogy a levéltárak némák maradtak. A levéltárak — John Roberts szavait idézve — a társadalmi meghatározottságok között tevékenykednek, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Jelentőségükről meg kell győzniük környezetüket. A támogatók köre pedig függ a levéltári cselekvés fókuszától. Szolgáltatás és levéltár — szolgáltató levéltár A) Levéltár és társadalom A levéltár szolgáltató funkciójának erősítésén manapság szinte kizárólag az infokommunikációs lehetőségek ki- és felhasználását szokás érteni. A kérdés valójában sokkal összetettebb. Ezen a téren át kell tekintenünk kötelezettségeinket nemcsak az állampolgárokkal szemben, hanem a közigazgatással és a médiákkal kapcsolatban is. Az internet mellett ide tartoznak az intranet-szolgáltatásokkal és az épületeink nyitottságával kapcsolatos elképzeléseink, valamint a szolgáltatás/bevétel kapcsolat feladatai is. 17